Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 2. szám - RECENZIÓK - Fábián Borbála: Korhecz Papp Zsuzsanna: Bécsi barokk mesterek művei a Vajdaságban
130 Egyháztörténeti Szemle XVII/2 (2016) Az ismeretlen bécsi mesterek alkotásai közé került Ignaz Raab futaki Szentháromság tisztelete oltárképe, mivel ezt korábban Falkoner Ferenc vagy Falkoner József műveként tartották számon, de Jávor Anna stíluskritikai elemzése és a gróf Dominik Chorynsky hagyatékából előkerült dokumentumok szerint Ignaz Raab festette, és a jezsuiták feloszlatása miatt késett a kép befejezésével. Ez is egy momentum, ami megerősíti dr. Német László nagybecskereki püspök szavait, aki a kötet köszöntőjét ezzel kezdi: „Nincsenek annyira rossz döntések ezen a világon, amelyek bizonyos értelemben lehetővé ne tennék a jó megvalósulását.” A szerzetesrendek feloszlatása mecénásoknak alkalmat adott arra, hogy csodálatos barokk remekművekkel gazdagítsák a délvidéki templomokat. A könyv az azonos című, a szabadkai Városi Múzeumban látható kiállítás anyagát mutatja be. A bemutatott művek közül 2006 és 2015 között 12 oltárkép restaurálását a szerző végezte. A képek tudományos vizsgálatára is sor került a belgrádi Nemzeti Múzeumban és a Magyar képzőművészeti Egyetem Restaurátor Tanszékének laboratóriumában. Ezek alapján Kor- hecz Papp Zsuzsanna a bécsi mesterek festéstechnikáját mutatja be az utolsó fejezetben. A kötetben szereplő művek közül 2006-ban Martin Johann Schmidt (Kremser Schmidt) Szent Rókus megdicsőülése című oltárképét restaurálta. Az Újjászületések című könyvében a szabadkai ferences templom és kolostor legkiválóbb darabjaként jellemezte, mely a bécsi barokk jegyeit mutatja: „sötét alaptónus és háttér, kiegyensúlyozott kompozíció, lendületes ecsetkezelés”. A festmények alkotóinak azonosításakor Korhecz Papp Zsuzsanna művészettörténészekkel is konzultál, például ennél a képnél - az azóta elhunyt - Michael Grünewald osztrák művészet- történész, Kremser Schmidt szakértő is alátámasztotta kutatási eredményeit. Egy másik restaurátor, Juhász István megfigyelései a jelzett váci oltárképekkel kapcsolatban megegyeztek a szabadkai kép öregedési elváltozásaival, repedéshálójával. A szabadkai Szent Rókus megdicsőülése kép esetében a pentimento, vagyis hogy a festő festés közben változtatott a kép egyes részletén bizonyítja, hogy Kremser Schmidt saját kezűleg festette az oltárképet. Megannyi kis nyomozásnak lehetünk tanúi a könyv olvasása során. A kötet esszenciáját adja Korhecz Papp Zsuzsanna másfél évtizedes kutatásainak. A könyv bevezetőjében körvonalazza azt a nagyobb koncepciót, melynek része a Délvidékre került bécsi mesterek oltárképeinek bemutatása. Eszerint a délvidéki katolikus egyházművészet bemutatása a cél, mely kimaradt eddig a művészettörténeti feldolgozásokból. (ism.: Fábián Borbála)
