Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Bertalan Péter: A pálos rend és az állambiztonság küzdelme
A pálos rend és az állambiztonság küzdelme 85 a joghatóságot kérő rendfőnök dolga, így feltételezhettem, hogy a rendfőnök a gyilkosság gyanúját alaptalannak találta. A gyóntatási joghatóságot, mind szóbeli kérések esetében általában szoktam, azonnal megadtam, csak most értesültem róla, hogy az érdekelt P. Vezér Ferenc később ezt írásban is kérte és pedig álnévre. Az érseki irodában, ha az aktát én nem, elnököm írta alá, bizonyára említette, hogy ki rejtőzik az álnév alatt, aztán az egész kiment a fejemből, annyira, hogy most mindkét név (P. Vezér és álneve Lelkes Pascal) új volt előttem.”11 Vezér Ferenc 1947-től 1951-ig, másodszori őrizetbe vételéig folyamatosan menekült üldözői elől. Ebben rendje és a magyar egyházi vezetés segítette. A nyomozati dokumentumok azt bizonyitják, hogy a hatóság folyamatosan követi, miközben a hívők kézről kézre adták, szállást és ellátást biztosítottak számára. Ez a kálváriaút minden szenvedésével és megpróbáltatásával ismeretlen, mert erről a dokumentumok nem beszélnek. Mégis maradt fenn néhány adat Vezér Ferenccel kapcsolatban a szerzetes vesszőfutásáról. Vezér Ferenc bíróság előtti szerepeltetésével és folyamatos üldözésével a kommunista hatalom az 1950 szeptemberében kolostoraiktól erőszakkal elűzött férfi és női szerzeteseket akarta lejáratni, rossz hírbe hozni. Legfelsőbb pártvezetői utasításra ennél is tovább mentek. A megrendezendő per során a bírói székből, a népügyész vádjaiból, a manipulált vallomásokból elhangzott szövegek azt a képzetet keltették az ország lakosságában (ezt írták heteken át az újságok, a rádió is ezt harsogta), hogy a szerzetesek mérhetetlen erkölcsi fertőben éltek kolostoraikban, földi és e világi javakban, élvezetekben dúskálva. Ezekre bízták a katolikus hívek leányaikat és fiaikat, ők prédikáltak a tiszta életről, a tisztes szegénységről.12 * * Vezér Ferencről 1990 után is keveset tudott felderíteni a történettudomány. Igazi arcát a mély szerzetesi lelkiség, felelősséggel átélt hivatástudat, mindenkire szétsugárzó szeretet, dinamikus alkotó, szervezőtehetség, aktivitás jellemezte. Istenért és embertársaiért széles körben tevékeny, ugyanakkor derűs, jó kedélyű, nyíltszívű szerzetes voltos Vezér Ferencet 1951. március 20-án elfogták, majd az Andrássy út 60- ban levő ávós központ pincéjébe vitték. Feltűnő, hogy a Grősz-perben a legtöbb tanút őellene vonultatták fel. A Pálosszentkút körüli tanyákról 15 parasztot tartóztattak le, és Budapestre, a Markó utcai börtönbe szállították őket. Vezér Ferencet a börtönben több hónapon át igen kegyetlenül megkínozták. *■» Ellene tanúként felhasználtak tíznél több embert, azok közül is, akik jártak a Sziklatemplomban. Péter Gábor, az ÁVH parancsnoka is részt vett az eljárásban, és a tanúskodásra kiszemelt férfiaknak a következő gondolatokat mondta: „Emberek, mi tudjuk, hogy maguk ártatlanok. Nem akarjuk magukat börtönbe zárni, csak a katolikus egyház 11 A Grősz-per előkészítése, 1951. Szerk.: Szabó Csaba. Bp., 2001.187. p. 12 Uo. 175-178. p. '3 ACZÉL László Zsongor OSPPE: A 80 éves Sziklatemplom és kolostor Budapesten. (1926-2006) In: Decus Solitudinis. Pálos évszázadok. Szerk.: Őze Sándor - Sarbak Gábor. Bp., 2007. (Művelődéstörténeti Műhely. Rendtörténeti Konferenciák, 4/1.) 249. p. '4 Uo. 247. p.
