Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Csíky Balázs: 1938 szimbolikus eseményei a magyarországi zsidó sajtó tükrében
70 Egyháztörténeti Szemle XVII/2 (2016) zetni a hazai zsidóság kisebbségének teljes asszimilációjához és többségének disszimilációjához. A zsidóellenességnek ez a változata tehát asszimiláló jellegű volt, míg a faji alapú antiszemitizmus disszimiláló, hiszen a hazai zsidóság egészét, köztük a már asszimilálódott zsidókat is ki akarta zárni a társadalomból. Ezt az alapvető különbséget mindkét oldalon, katolikus részről és a szélsőjobboldalon is felismerték, ezért utasította el például Bangha Béla a „gyűlölködő fajvédelmet,” és ezért támadta Méhely Lajos, a magyarországi fajbiológiai kutatások egyik kezdeményezője Banghát a „zsidótérítés” miatt. A zsidóellenesség különböző változatai közötti különbségtételt az elemzés szintjén már Bibó István megtette 1948-ban született híres tanulmányában, amikor szembeállította egymással az „egyházias antiszemitizmust” a „modern, tömeggyilkos antiszemitizmussal”.2 3« Miközben a közvéleményt és a zsidó közösség nagy részét a diszkri- mináló zsidótörvény foglalkoztatta, az ortodoxok ugyanilyen súlyú problémaként kezelték a rituális vágás megtiltását, ahogy ez a Zsidó Újság cikkeiből kiderül.3° A rituális metszés tilalmát és a zsidótörvényt a zsidóságra mért két csapásként értelmezték. Ugyanakkor többször foglalkoztak neves keresztény értelmiségieknek azzal a kiáltványával, amelyben 58 személy, köztük Ernszt Sándor, Beöthy László, Mayer János, Pesthy Pál, Hindy Zoltán és Szurmay Sándor tiltakoztak a rituális vágás betiltása ellen. A földművelésügyi miniszter 1938. évi 21.700 számú rendelete ugyanis úgy módosította a vonatkozó jogszabályokat, hogy a sürgős kényszervágás esetét kivéve elrendelte, hogy nagyállatot csak úgy szabad levágni, ha elvéreztetése előtt alkalmas módon elkábítják. Büntetni rendelte azokat, akik ezt a rendelkezést megszegik vagy kijátsszák.3' Az ortodox zsidó sajtó a kóser húskereskedelem megbénulásától, sőt az egész magyar húsipar válságától tartott a rendelkezés miatt. Ha figyelembe vesszük azt, hogy az ortodoxok a többségi társadalomtól jelentős mértékben elkülönült, saját szabályaikhoz igazodó életet éltek, érthetővé válik, hogy számukra miért jelenthetett az állatok rituális vágásának megtiltása legalább olyan csapást, mint a zsidóság társadalmi szerepének csökkentését célzó első zsidótörvény. Szent István-év Az 1938-as év Szent István király jubileumi éve volt, halálának 900. évfordulójára emlékezett az ország. A zsidóság is részt vett az ünneplésben. A jubileumi évre készülve a pesti izraelita hitközség közgyűlésén Stern Samu elnök kijelentette: „... a magyar zsidóság a magyar nemzet egészébe beolvadó hűséges érzéssel vesz részt Szent István király uralkodása kilencszázadik évfordulójának megünneplésében s a tisztelet lobogóját hajtotta meg a magyar katolikus 2« Csíky, 2012.155. p.; Glässer, 2013. 247. p. 30 Ld. pl. Neves politikusok a s'chitóbetiltás ellen. In: Zsidó Újság, 1938. április 15. 8. p.; A zsidótörvény előestéjén. In: Zsidó Újság, 1938. május 6.1-2. p. 31 A magyar királyi földmivelésügyi miniszternek az állategészségügyről szóló 1928: XIX. törvénycikk végrehajtása tárgyában kiadott rendelet egyes rendelkezéseinek kiegészítéséről és módositásáról szóló 1938. évi 21.700. számú rendelete 2. § (1)—(2). In: Magyarországi rendeletek tára. 1938. Bp., 1939. 532-533. p.
