Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Csíky Balázs: 1938 szimbolikus eseményei a magyarországi zsidó sajtó tükrében
1938 szimbolikus eseményei a magyarországi zsidó sajtó tükrében 71 klérus előtt, amely a szentistváni tan államfenntartó igazságának jegyében minden bomlasztó, szélsőséges, pogány gondolattal szemben hirdeti és gyakorolja a hitnek teremtő és megtartó erejét. - Minden magyar templomban - így fejezte be Stern Samu beszédét -, bármily nyelven, akár latinul, akár magyarul, akár héberül magasztalják is benne az Egy Istent, a Himnusz fenséges dallamában egyesül hit és haza megszentelt eszménye.’^2 A budapesti ortodox hitközség június 25-én a Kazinczy templomban33 ünnepélyes hálaadó emlék-istentiszteletet rendezett a Szent István emlékév országos ünnepségeinek megnyitása alkalmából. „Sussmann Viktor rabbi a nyitott frigyláda előtt megindító héber imában hódolt az első magyar király halhatatlan emlékének, és kegyelettel emlékezett meg a dicsőséges uralkodó halálának 900-ik évfordulójáról.”34 A pesti izraelita hitközség képviselő- testületének közgyűlésén, július 26-án Stern Samu elnök „mindenekelőtt mély hódolattal emlékezett meg Szent István király államalkotó uralkodásának kilencszázadik évfordulójáról, valamint Horthy Miklós kormányzó hetvenedik születésnapjáról.”3S A Szent István-év ünneplése összekapcsolódott a nemzetközi eucharisztikus kongresszussal, és a nemzeti és vallási ünnep összefonódása katolikus dominanciával valósult meg. A zsidóság csakúgy, mint a protestánsok, igyekeztek elkülöníteni egymástól Szent István ünnepét és a kongresszust, és tisztán nemzeti ünnepként megülni az államalapító évfordulóját^6 Az első király jubileuma is lehetőséget adott a zsidóságnak az állam és a nemzet iránti hűség kifejezésére, amely - ahogy fentebb láttuk - egyben a zsidótörvény elleni demonstráció is volt, annak igazságtalanságára is hivatott volt rámutatni. Az állam iránti hűség megnyilvánult Horthy Miklós kormányzó 70. születésnapjának megünneplésében is. A hatalom által elvárt lojalitás mellett ebben az ünneplésben megjelent az államfő tiszteletének a Szentírás szövegeiből megerősítést nyert vallási hagyománya is, valamint folytatása volt annak a közösségi emlékezetnek, amelyben a Habsburg uralkodókat a judaizmus pártfogóiként tűntették fel. A zsidóság szorongatott helyzetében az aktuális vezetőtől, Horthy kormányzótól várt oltalmat.3? A VI. izraelita községkerület közgyűlésén, amelyhez az izraelita kongresszusi szervezet fővárosi és Pest megyei hitközségei tartoztak, Stern Samu beszédében reagált a zsidóság jogfosztását kimondó törvényre, amelyet az emancipáció korának végeként jellemzett. „Önérzetünkben megalázva, önmagunk előtt is szégyenkezve, járjuk jelenünk nehéz útját, és riadtan hajtjuk meg hajdan felemelt fejünket, amíg a bizonytalan jövőnek új útjait keressük - a magunk és gyermekeink számára. [...] mi minden erőnket és 32 33 34 35 32 Zsidó Szemle, 1938. január 21. 3. p. 33 A korabeli zsidó sajtó templomnak nevezte az izraelita imaházat. 34 Zsidó Újság, 1938. július 1.10. p. 35 Zsidó Újság, 1938. július 1.10. p. 36 Vő. Giczi ZSOLT: A magyarországi katolikusság 1937-1938-as kettős szentéve és a protestánsok. In: Újragondolt negyedszázad. Tanulmányok a Horthy-korszakról. Szerk.: Miklós Péter. Szeged, 2010. 223-232. p. (továbbiakban: GICZI, 2010.) 3? Vő. Glasser, 2013.248-249. p.
