Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Ruzsa-Nagy Zoltán: A Kiskunhalasi Református Egyházközség presbitériumának története a 18. században
A Kiskunhalasi Református Egyházközség presbitériumának története 51 2. Az ekklésiában forgolódó Isten szolgáinak és Tiszttársainak illendő tiszteletet megadja. 3. Consistorialis sessiok tartatván a dologhoz igaz lelki esmérettel fog szólam, semmi kedvezésből, haragból, ajándék vételért, szomszédságért, barátságért, attyafiságért, egy szóval semminemű emberi tekintetből különös indulati után indulván nem szóll, nem tselekszik, hanem amire az egy igazság és a jó lelki ismeret vezérlendi a tévő lészen, ekklésia gyűlésében tractálandó dolgokat sem az ide való, de kivált az idegenek előtt fel nem fedezi, ki nem beszélli és hogy Isten dicsőssége annál jobb móddal terjesztessék, különös nagy ok nélkül az Ekklésia gyűléseket is el ne mulassa; sőtt hiven meg jelenvén amelyeket látott hallott vagy tapasztalt eklésia kárára valókat, vagy Isten dicsősége ellen lakos társai között járókat, káromkodó- kat, részegeseket, gyanuss személyeket, várasnak, országnak és Felséges királyunk ellen ne talán suttogokat minden kedvezés nélkül fel adja, és minden tehettségével azt munkálodja, hogy a jó rend meg tartassék a gonoszság kigyomláltassék. 4. Az Ekklésia Gondviselője, néha vagy erőtelen lévén vagy szorgalmatos dolgai miatt Ekklésia dolgában eaproditiokban nem mehetvén helyette mint már különben is Ekklésia elöljárók és Gondviselők követségeket felvállalni kész szívvel és indulattal tartozzanak. 5. Mind a férfiúi mind az leányi oskolák megvisgálásának ideje békövetkezvén minden készséggel jelen lenni köteleztetnek, sőt idő közben is Tiszteletes Prédikátor és Gondviselő uraimmal, a Nagyságos tanáts nem érkezvén, az oskolákat vizitálni, itten is mind a tanítókra, mind a tanulókra, hűségekre és magok viselésére szorgalmatosson vigyázni tartozzanak... Egyszóval az Isten dicsőségét, az Eklésia előmenetelét, Parochiák és oskolák, tanítók és tanulók Isten parancsolattya szerint való jó állapottyokat conservalni, promovealni előlmozdítani egyben vetett váltókkal, nézvén a jutalom fizető Úr Istennek Atyai megfizetésére munkálkodni igyekezzenek.”^ A kiskunhalasi presbitérium felépítésének és működésének tanulmányozásához hasznos, ha a városi tanács felépítését és működését is megvizsgáljuk. A jászkun kerület lakosainak jogait az 1745. évi kiváltságlevél 4. pontja szabályozta. A nádor nevezte ki a jászkun kerületi főkapitányt. A lakosok választhatják a kerületi tisztjeiket. A települések elöljáróit szabadon választhatták maguk közül. A redempció lezárultával a tényleges választójog a redempcióban részt vett lakosokra szűkült. A városi tanács általában 12 főből állt, de Halason előfordult 14-15 tag is. 1789-ben főkapitányi rendelet 8 főre csökkentette a szenátorok számát, legalábbis azokét, akik minden adó és közszolgálat alól mentességet kapnak. A városi tanács élén a főbíró állt, akit Kiskunhalason évente, újév napján választottak. A szenátorok választásakor a jelölteket a tanács állította. A jelöltek nevét a tanács felküldte a főkapitányhoz jóváhagyásra. A jóváhagyott jelölteket kezdetben minden lakos, 1749-től a szenátorok, majd a külső tanács megalakulása után a két tanács tagjai választották. A jelölteknél legfőbb szempont, hogy „megért idejű”, érdemes családból származó redemptus gazdák legyenek. Emellett szempont volt az is, hogy erkölcsileg is feddhetetlen legyen. A tanácstagság „örökös” volt, halálig vagy (ritkán) lemondásig tartott, s eh- 6 63 RL. D 87.1/2. köt. Föl. No. 71.
