Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Ruzsa-Nagy Zoltán: A Kiskunhalasi Református Egyházközség presbitériumának története a 18. században
A Kiskunhalasi Református Egyházközség presbitériumának története 47 san jellemző módon, önkiegészítéssel pótolta a kiesett tagokat. Hasonlóan önkiegészítéssel történt az is, hogy 1784-ben a megnövekedett szolgálatokra való tekintettel további négy „elöljárót”, azaz presbitert választott maga az eklézsiái gyűlés, azaz a presbitérium.44 A jászkun kerület sajátos jogállása miatt a nemes-jobbágy közös részvétel a presbitériumban Kiskunhalason nem merült fel.« Ugyanakkor a redemptio után a jászkun társadalom két rétege élesen elkülönült. A presbiteri jegyzőkönyv nem használja sem a „redemptus”, sem az „irredemptus” vagy „zsellér” szavakat. Ellenben a presbitérium felállításakor a városi tanács tagjai és a „becsületes polgárok” közül kerültek ki a presbiterek. Okkal feltételezhető, hogy a presbitérium tagjai a redemptioban résztvevő, tehát személyi szabadsággal rendelkező polgárai voltak Halas városának. A redemptioból kimaradt „zsellérek” és „pásztorok” a presbitériumból is kimaradtak, legalábbis a 18. században és a 19. század elején. A kiskunhalasi társadalomban emellett volt még egy megosztó tényező: a városi tanácsból kimaradt teljes jogú (redemptus) polgárok sérelmezték a városi tanács belterjességét, mely mindig ugyanazon családok tagjaiból állt. Bár a jegyzőkönyvben nyíltan kimondva nincs, feltehetően ennek tudható be a presbitérium 1771. évi átszervezése. A presbiteri gyűlést a lelkész elnökletével tartották. Amikor nem volt lelkész, akkor a curator elnökölt. Később a 19. század első évtizedeiben a lelkész távollétében nem a curator, hanem a legtekintélyesebb világi személy, a nádori táblabíró elnökölt. Akkor a curator tagként vett részt az ülésen.46 A Városi Tanács és a presbitérium viszonya A presbitérium megalakítását azzal indokolták, hogy a városi tanácsosok nem győzik a város ügyei és a maguk „privatumai” mellett még az eklézsia ügyeit is intézni.47 A kiskunhalasi városi tanács üléseit heti két alkalommal (t795-ig kedden és pénteken), de ha a szükség úgy kívánta sűrűbben is tartották.48 Azonban 1771-től minden városi tanácsos tagja lett a presbitériumnak, igaz azzal a felszólítással, hogy ebbéli kötelezettségeiket ne hanyagolják. Feltűnő azonban, hogy nincs bibliai hivatkozás a presbiterek személyére és feladatára. A városi tanács egyházvédnöki jogkörét Rácz István tárgyalja Debrecen példáján kimerítő részletességgel. A városi önkormányzattal rendelkező települések a kegyúri jog elemeit is a maguk mentességéhez csatolták. Ezt sok esetben az amúgy földesúrral rendelkező mezővárosok is elérték. Az 44 RL. D 87 1/2. köt. 67., 126. p. 45 1746-ban az erdélyi Krasznán alakult meg a presbitérium, melynek nemes és jobbágy tagjai egyaránt voltak. Sípos, 2012. 257. p. 1787-ben a pápai gyülekezet tagjai is kérték, hogy „az alsóbb néposztályból is, dologhoz értő, becsületes emberek beválasztassanak” Idézi: Szabó, 1986. 36. p. 46 RL. D 87.1/2. köt. 319., 380. p. 47 RL. D 87.1/2. köt. 15. p. skk. 48 BánkinÉ Molnár Erzsébet: Kiskunhalas mezőváros önkormányzata a redempciótól az 1848. évi márciusi törvényekig. In: Kiskunhalas története, 2. Szerk.: O. Kovács Aurél - Szakái Aurél. Kiskunhalas, 2001. (továbbiakban: Bánkiné Molnár, 2001.) 17. p.
