Egyháztörténeti Szemle 17. (2016)
2016 / 1. szám - RECENZIÓK - Udvarvölgyi Zsolt: Dobrovits Mihály: Jurták és az EBESZ között. Iszlám és nemzetépítés a volt Szovjetunió szunnita iszlám többségű régióiban
Recenziók 125 Amu-daija és a Szir-daija folyókon is. Ezt az évtizedes űrt tölti be a jelen kötet, amely olvastán megfogalmazódott bennünk, hogy vajon idővel tan- könyv/egyetemi jegyzet is válhatna belőle. Dobrovits mesterien kezeli nemcsak a magyar, hanem az angol, német, francia, orosz és török nyelvű nyomtatott és online szakirodalmat, amelyet néhol saját kutatói tapasztalataival ötvöz. (Például az Oroszország és iszlám régiói c. fejezet 43. lábjegyzete, illetve a Közép-Ázsia c. fejezet 88. lábjegyzete stb.) A könyv olyan régiókba, országokba kalauzol bennünket, amelyek a magyar olvasó számára többnyire kevéssé ismertek. Oroszország iszlám többségű régióiról értekezve részletesen mutatja be a Volga-Urál-vidék muszlimjainak (tatárok és baskírok) történetét, jelenét, illetve a Kaukázus forrongó vidékét. A szerző logikus és tömör stílusa „rendet vág” a kaukázusi kis népek (avar, azerbajdzsáni, csecsen, ingus, kabard, balkár, karacsáj, cserkesz, őszét, dargin, kumük, lezg, lak, tabaszaran, nogáj, rutul, águl, ca- hur, tat stb.) kavargó múltjában, és - olykor - tragikus jelenében (csecsenföldi háborúk), különösen ügyelve az iszlám irányzatainak felvázolására. Hasonlóképpen értékes munka a Közép-Ázsia viszonyait bemutató fejezet is. Az eurázsiai lovas nomádoktól az iszlám megjelenésén át gyorsan eljutunk az orosz hódításig majd a Szovjetunió széteséséig. Erénye a fejezetnek a kevéssé ismert fogalmak — például a tribalizmus - tisztázása, olyan összefüggések megvilágítása, mint a lefolyástalan határvidék mivoltból fakadó, a nagyhatalmi játszmákban betöltött szerepkör vagy a multiplikált identitású társadalmak problematikája. Hasznosnak véljük, hogy az iszlamista veszélyre külön részben hívja fel a szerző a figyelmet. Nem szabad elhanyagolni - ugyanakkor túlértékelni sem szükséges - a Ferganai- medencében és más helyeken tapasztalható szélsőséges jelenségeket, irányzatokat. A szerző ügyesen egyensúlyoz a külpolitikai elemző szaktanulmány és a jelenkori történeti népszerűsítő publicisztika között: Korrekt, olykor vitára ingerlő, rövid részekben foglalja össze például a „színes forradalmakkal”, az amerikai jelenléttel, a NATO szerepvállalásával, hazánk Közép-Ázsia-politikájával kapcsolatos tudnivalókat. Végezetül jut kapacitása még arra is, hogy - korábbi kutatásaiból, publikációiból merítve — közölje vélekedését az afganisztáni viszonyokról és bemutassa Kína muszlim kisebbségeit. Frappáns, kitekintő — többek közt - Törökország, Irán, Irak, Afganisztán és Pakisztán szerepét pár ecsetvonással felvázoló összefoglalással zárul a kötet. Összességében megállapítható, hogy a mű jelentős, belefektetett munkát tükröz (Dobrovits először 1989-ben járt a térségben!), tényszerű és alapos megállapításokat tartalmaz. Aktualizált, kibővített, név- illetve tárgymutatóval, ajánlott irodalommal ellátott újbóli kiadását is szívesen olvasnánk a közeljövőben. (ism.: Udvarvölgyi Zsolt)
