Egyháztörténeti Szemle 16. (2015)
2015 / 2. szám - OLVASMÁNY- ÉS KÖNYVTÁRTÖRTÉNETI ADATOK - Hegyi Ádám: Környei István és Literáti József zürichi könyvvásárlásai
Környei István és Literáti József zürichi könyvvásárlásai1 A 18. században a zürichi főiskola az égjük legnépszerűbb felsőoktatási intézmény volt a magyarországi református fiatalok között. A Carolinum magyarok közötti népszerűségét alapvetően id. Pápai Páriz Ferencnek köszönhette, aki 1675-ben mindössze egyetlen hetet töltött el Zürichben, de ez idő alatt Johann Jakob Heideggerrel sikerült olyan szoros kapcsolatot kialakítania, amelyik kihatással volt az egész 18. századi magyar egyetemjárásra: Pápai Páriz Erdélybe visszatérve a nagyenyedi kollégium tanára lett, ezáltal az enyedi kollégium rendszeresen tudott diákokat Zürichbe kiküldeni. Az 1670-es években kialakult kapcsolatokat Pápai Páriz Imre az 1720-as években tovább mélyítette, amely annyira sikeres lett, hogy nemcsak ösztöndíjakat szerzett enyedi diákok számára, hanem apja egyik művét, a Rudus Redivivumot Johann Jakob Ulrich zürichi professzornak ajándékozta, aki annyira megkedvelte ezt a művet, hogy azt 1723-ban újra kiadta.2 3 Természetesen nemcsak a nagyenyedi kollégium diákjai tanultak tovább a Carolinumban, hanem a többi magyarországi református kollégium diákjai is. Ezek a kapcsolatok szintén az 1670-es években kezdődtek, csak azzal a különbséggel, hogy ezek a gályarab prédikátorok Zürichbe kerülésével hozhatóak összefüggésbe: a gályarabok svájci tartózkodásának hatására a protestáns kantonok olyan ösztöndíjakat hoztak létre, amelyek magyar diákok tanulmányainak finanszírozását támogatták.3 Annak ellenére, hogy elég pontosan ismerjük a Zürichben tanult diákok névsorát, viszonylag keveset tudunk a peregrinusok későbbi sorsáról. Ilyen kevésbé ismert személynek számít Literáti József és Környei István. Könyvtáraik egykori darabjai viszont bepillantást engednek nyújtani a 18. század második fele lelkészkönyvtárainak állapotába, ugyanis a békési Szegedi Kis István Református Gimnázium könyvtárában előkerült mindkettőjüknek egy-egy könyve, amelyeket peregrinációjuk során Zürichben szereztek meg. Literáti József tipikus 18. századi lelkészkarriert járt végig: a nagy református múlttal rendelkező Hódmezővásárhelyen született, ahonnan 1770-ben eljutott a debreceni kollégiumba. Itt a diákranglétrán a legmagasabb fokozatot is elérte, mert 1780-ban seniorrá választották. Ezt követően 1781 és 1783 között Genfben és Zürichben tanult, majd hazájába visszatérve Szeghalmon lett lelkipásztor.4 Svájci peregrinációjából 1 A tanulmány az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával készült. 2 Jan-Adrea Bernhard: Pápai Páriz Ferenc zürichi tartózkodása és hatása. In: Egyház, társadalom és művelődés Bőd Péter (1712-1769) korában. Szerk.: Gudor Botond - Kurucz György - Sepsi Enikő. Bp., 2012. 35-42. p. 3 HEGYI Ádám: A gályarab lelkészek bejegyzései Johann Heinrich Fries (1639-1718) albumában. Magyarországi diákok Bázelben és Zürichben 1677 és 1720 között. In: Egyháztörténeti Szemle, 2010.1. sz. 9-27. p. 4 Hegyi Ádám: Magyarországi diákok svájci egyetemeken és akadémiákon 1526- 1788(1798). Bp., 2003. (Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban)
