Egyháztörténeti Szemle 16. (2015)
2015 / 2. szám - OLVASMÁNY- ÉS KÖNYVTÁRTÖRTÉNETI ADATOK - Hegyi Ádám: Környei István és Literáti József zürichi könyvvásárlásai
126 Egyháztörténeti Szemle XVI/2 (2015) hazatérve a cenzúra felfigyelt rá, de úgy tűnik nem lett komolyabb baja, mert a helytartótanács előtt Literáti arra hivatkozott, hogy Bécsben már engedélyezték könyveinek hazaszállítását. Nem tudjuk, milyen könyvekkel tért vissza hazájába, de az mindenestre figyelemfelkeltő, hogy a jozefinista könyvellenőrzés felfigyelt könyveire, pedig ebben az időszakban a cenzúra sokkal kevésbé foglalkozott protestánsok könyvbehozatalával.5 Későbbi életéről semmit sem tudunk, jelenlegi ismereteink szerint nem jelent meg nyomtatásban semmilyen műve, az egyházban végzett tevékenységéről sem rendelkezünk információkkal. Nem valószínű, hogy a helytartótanács revizorainak a figyelmét Johannes Verwey holland filológus görög nyelvtankönyve keltette fel, de az megállapítható, hogy Literáti külföldi tartózkodása során a teológiai tanulmányokhoz szükséges ógörög nyelv elsajátítását célul tűzte ki maga elé, amelyhez megszerezte Verwey művét. Környei István életéről még kevesebbet tudunk: Kecskeméten kezdte a tanulmányait, majd 1764-ben aláírta a debreceni kollégium törvényeit. 1775-ben a zürichi Carolinum hallgatója lett, a Békésen megtalált könyvének felbukkanásáig viszont nem tudtuk, mikor távozott Svájcból, mert a kiiratkozásáról nem maradt fenn forrás. A békési gimnáziumban lévő könyve alapján úgy tűnik, hogy 1776 februárjában még Zürichben tartózkodott, ezért valószínűleg tavasszal térhetett vissza Magyarországra. Itthon Seregélyesen lett lelkipásztor, irodalmi vagy egyházi tevékenységéről az előbb felsoroltakon kívül semmit sem tudunk.5 6 Valószínű, hogy amikor fia, József 1804-ben beiratkozott a debreceni kollégiumba, akkor még mindig seregélyesi prédikátorként szolgált, mert a fiú születési helyének Seregélyes volt feltüntetve.7 Semmi meglepő nincs abban, hogy Környei a reformátusok között nagy népszerűségnek örvendő Johann Hübner hamburgi iskolarektor genealógiai könyvét szerezte meg, hiszen Hübner munkái a hazai református értelmiség mindennapos olvasmányainak tekinthetők, ezért is érthető, miért választotta Környei bejegyzése szimbólumául Isten mindenhatóságát kijelentő mondatot egy családfákkal foglalkozó kötetben.8 (továbbiakban: Hegyi, 2003.) Nr. 516, 727.; Intézménytörténet! források a Debreceni Református Kollégium Levéltárában. Szerk.: Szabadi István. Debrecen, 2013. (Kiadványok a Debreceni Református Kollégium fennállásának 475. évfordulója tiszteletére) (továbbiakban: Szabadi, 2013.) 529. p. 5 Libros per Censuram Viennensem rejectos tolleratos. - Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára. C 43. (= Helytartótanácsi Levéltár. Acta secundum referentes.) 274. cs. Mandich 1783. nr. 12. föl. I50r-i52v. 6 Hegyi, 2003. Nr. 672.; Szabadi, 2013.494. p. 7 Szabadi, 2013. 880. p. Könyvében szereplő adományozási bejegyzés szerint 1815-ben ajándékozta fiának, Józsefnek a Zürichben megszerzett kötetet. Mivel a debreceni kollégium diáknévsorában ebből az időszakból egyetlen egy Környei József szerepel, nagyon valószínű, hogy ő azonos az adományozásban megnevezett Józseffel. 8 Vö.: Dienes DÉNES: A református kegyesség jellemző vonásai a 18. században Magyarországon. Sárospatak, 2002. (A Sárospataki Teológiai Akadémia Egyháztörténeti Tanszékének kiadványai.)
