Egyháztörténeti Szemle 16. (2015)
2015 / 3. szám - OLVASMÁNY- ÉS KÖNYVTÁRTÖRTÉNETI ADATOK - Oláh Róbert: Geleji Katona István disputációjának fogalmazványa. David Pareus autográf kéziratában
104 Egyháztörténeti Szemle XVI/3 (2015) orthodoxa [...] explicantur, pars altera (Heidelberg, 1620)4 címmel kiadott gyűjteményében, az 1616 februárja és júniusa között lezajlott VII. Collegium IX. részeként találunk rá a polemikus értekezésre, két másik, szintén Katona által megvédett munka társaságában. A kötet további érdekessége, hogy Keserűi Dajka János udvari prédikátornak, egykori tanítványának ajánlotta Pareus. Az egykori heidelbergi diákok 1633-ban egymást váltották az egyházkerület püspöki székében, sorsuk az Öreg Gradual kiadása kapcsán is egybeforrott. David Pareus három alkalommal rendezte sajtó alá az elnökletével lezajlott nem nyilvános viták anyagát, kétszer Collegiorum theologicorum (1611, 1620), egyszer pedig Thesaurus Biblicus (1621) címmel. A témánk szempontjából érdekes második Collegium 192 Pareusnál megvédett értekezést tartalmaz, s a professzor magyarországi kapcsolatainak fontosságára utal, hogy ebből 138 esetben magyar deák volt a respondens.4 5 Az 1620. évi kollekciót egy internetes adatbázis honlapján tanulmányozhattam.6 A disputáció a katolikus féllel szembeni dogmatikai vita folytatását tűzte ki célul. Hivatkozásai közül kiemelkedik az elsőként idézett Roberto Bellarmino S.J. bíboros protestáns körökben sokat olvasott és citált Disputationes de controversiis christianae fidei adversus huius temporis haereticos című, a hitviták szisztematikus összefoglalásának negyedik része, melynek egyik központi témája a Megigazulás tana volt. A Disputationes e részének másfélezer oldalas cáfolatát alig egy évvel Geleji Katona egyetemi vitája előtt bocsátotta sajtó alá Pareus, így nem lehetett véletlen, hogy a magyar deák disputációs témájaként is éppen a De Justificatione szolgált.? Bellarmino mellett mindössze két Szent Ágoston- valamint egy Aranyszájú Szent János-citátumot tudunk felmutatni. A kézirat sebtében készült fogalmazvány lehetett, az első oldalon még tisztább, rendezettebb formát mutató textusban a második oldaltól egyre több javítás figyelhető meg, a korrekció az utolsó négy tételt tartalmazó cédulaszerűen levágott papíron volt a legintenzívebb. A nyomtatott verzió szinte minden tételénél találunk betoldást és átdolgozást, a XXII. rész terjedelme nyomtatásban közel duplájára nőtt, főként az újabb igehelyek beemelése miatt. Jellemző példa, hogy a X. pontnál nyomtatásban már pótolták a kimaradt tagadószót, a szerző eredeti szándékának megfelelően 4 RMK III. 6089., 309-314. p. Köblös Zoltán már 1910-ben felhívta a könyvészet figyelmét a mű létezésére (Köblös Zoltán: Adalékok a Régi Magyar Könyvtárhoz. Tizenkettedik közlemény. In: Erdélyi Múzeum, 1910. 5. sz. 293. p.), ám a nemzeti bibliográfiába csak Heltai János feltáró munkája nyomán került be. 5 Ld.: Heltai János: Egy RMK a nagyraktárból. (David Pareus: Collegiorum theologicorum... pars altera. Heidelberg 1620). In: Interpretációk interpretációja. Tudós bibliothecariusok, tudós elődök. Tudományos ülésszak az Országos Széchényi Könyvtárban. 2014. november 24. (Megjelenés alatt.) A szerző segítségét ezúttal is köszönöm! 6 Münchener Digitalisierungs Zentral (MDZ): http://reader.digitale-sammlungen.de/ - 2015. május 26. ? Pareus, David: Roberti Bellarmini [...] de justificatione impii libri V. explicati et castigati. Heidelberg, 1615.
