Egyháztörténeti Szemle 16. (2015)
2015 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Thoroczkay Gábor: A székesfehérvári prépostság és bazilika korai története
A székesfehérvári prépostság és bazilika korai története 5 alapítási dátumával, amit úgy próbál feloldani, hogy feltételezi: esetleg az eredeti krónikás szöveg nem Székesfehérvár, hanem az erdélyi (Gyulafehérvár egyházáról szólhatott Keán kapcsán, és csak egy későbbi átszerkesztő hozhatta kapcsolatba kincseit a dunántúli bazilikával.10 Manapság számos, történészektől, régészektől, nyelvészektől érkező kritikai állásfoglalás után egyre inkább kétségesnek látják e dél-erdélyi vezér létezését.11 Tehát az 1003 utáni alapítási dátum túlságosan korainak tűnik a fehérvári egyházzal kapcsolatban. A Hartvik-legenda szerint Szent István testét 1038. augusztus 15-i halála után „a királyi székhelyre, vagyis Fehérvárra vitték, s mivel a Boldogságos Szűz tiszteletére általa emelt templomot még nem szentelték fel, a főpapok tanácsot tartván úgy határoztak, hogy előbb szenteljék fel a bazilikát, s csak azután bízzák testét a földre”,12 * * * ami így is történt. A királyság szakrális központjának szánt bazilika felépítésére, felszentelésére bő három évtizednek elegendőnek kellett volna lennie. Milyen alkalomból kerülhetett akkor sor a fehérvári egyházalapításra? A bizánci-bolgár háborúk befejeződése, Bulgária bizánci leigázása 1018 után nyugalmat teremtett a Balkánon, és a népvándorlás kora óta először a Kárpát-medencében is egységes, erős, és ami a legfontosabb, keresztény állam létezett. Ez megteremtette a lehetőségét annak, hogy a Szentföldre zarándokló nyugat-európaiak hosszú évszázadok után újból szárazföldön tegyék meg az utat a veszélyes Földközi-tengeri hajóút helyett. Egy 1030-as évekbeli leírás a Magyarországon átvezető út egyik állomásaként Győrt (Raua) adja meg, amelytől három napnyi járóföldre volt Fehérvár (Wzzenburch).« Ez világosan jelzi, hogy a zarándokok kikerülték Esztergomot, amely a 10. század második felétől az Árpád-házi nagyfejedelmek, majd a király központja volt, és a Dunántúlt átlósan átvágva, a Duna vonalát Magyarországon nem szorosan követve zajlott az utazás. Fehérvár felértékelődését történetírásunk java része éppen e nemzetközi tranzitút Szent István általi megnyitásával hozza kapcsolatba, amely e korai várispánsági központot a királyság fő székvárosává tette az 1010-es évek végén, 1020-as évek elején.1"* Fehérvár az 1009. évi adománylevél szerint a veszprémi püspökség területén feküdt.« Szent István sógora és szoros szövetségese, II. Henrik német uralkodó (1002-1024) a bajorországi Bambergben püspökséget hozott létre, székesegyházat épített és később oda is temetkezett. Felmerülhet a kérdés, hogy István király miért nem valamelyik egyházmegyei 10 KRISTÓ Gyula: a feudális széttagolódás Magyarországon. Bp., 1979. 101-103., 109- 110. p. Utolsó vonatkozó állásfoglalását ld.: KristÓ Gyula: A korai Erdély (895- 1324). Szeged, 2002. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 18.) 92-99. p. 11 A kérdés összefoglalására ld.: Thoroczkay Gábor: Megjegyzések Erdély államalapítás-kori történetéhez. Keán kiléte és egyes kapcsolódó kérdések. In: „Köztes-Európa” vonzásában. Ünnepi tanulmányok Font Márta tiszteletére. Szerk.: Bagi Dániel - Fedeles Tamás - Kiss Gergely. Pécs, 2012.463-481. p. 12 SRH II. 432. p., ÁKÍF 333-334- P'3 G. II. 844. p., ÁKÍF 160. p. Györffy, 1977.316-321. p. ‘5 Diplomata Hungáriáé antiquissima. Ed.: G. Györffy. I. Bp., 1992. (továbbiakban: DHA) 52. p., ÁKÍF 96. p.
