Egyháztörténeti Szemle 16. (2015)

2015 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - R. Várkonyi Ágnes: In Nocte Nativitatis Domini…” A karácsonyi elmélkedés Rákóczi Confessio Peccatoris c. művében

70 Egyháztörténeti Szemle XYI/1 (2015) második a Karácsonyi elmélkedés. Az egész mű záró részében ismét visszatér a gyermekhez, „akinek születését készülünk megünnepelni”. Jé­zus születése címével, kezdő és zárógondolataival mintegy megtartja a címben jelzett beszédhelyzetet, és a mű nagyon sokrétű tartalmához képest lazán és talán törékenyen, de mégis gondolati egységet teremt. Ebben a Karácsonyi elmélkedésnek központi jelentősége van. De miért előzi meg, sőt kapcsolódik hozzá az Ádám elmélkedés? Ádám és Éva napját a katolikus egyház december 24-én, karácsony vigíliáján tartja, Ádám története, az elkövetett ősbűn és kiűzetés a paradi­csomból szerves része a karácsonynak, nélküle nem lett volna meg­testesülés, megváltás. A középkori misztériumdrámák karácsonykor játszották a bűnbeesést és a Megváltó megszületését megjövendölő prófé­ciát. Az irodalomtörténeti, drámatörténeti kutatások kimutatták, hogy Ádám siralmát, az égi pert karácsony előestéjén adták elő francia földön, Csehországban, Svájcban, Tirolban és Magyarországon a Dunántúltól Csík- somlyóig. Az újabb kutatások igazolták Bálint Sándor következtetését: a 17. századi betlehemes játékokban kellett lennie paradicsomi jelenetnek is, Évával, a gonosszal és Ádám panaszával. A Kilián István kutatásaiból is­mert első magyar nyelvű betlehemes játék 1629-ben Váradon Ádám jelenettel kezdődik. Erdélyi Zsuzsa gyűjtéséből kiderül, hogy a népi Ádám- siralom és a népi paradicsomjáték karácsony böjtjén került előadásra. 1667-ben a „Nagy-Bányai református Scholában szép, fényes gyülekezet előtt [...] Nagy Karátson estvéjén” adták elő Eszéki István Rythmusokkal való szent beszélgetés című ünnepi játékát, s a diskurzus a bűnbeesésről és megváltásról a Próféta, Keresztelő Szent János, egy rabbi, egy teológiai doktor között, mint barátságos hitvita zajlott betlehemes játék formájában. Medgyesy-Schmikli Norbert kimutatta, hogy a 18. századi Paksi Márton György énekeskönyvében az Ádám siralom három részből áll. A „Hogy Ádám kiűzetik a Paradicsomból” kezdetű ének elején Ádám visszaem­lékezik a paradicsomra, siratja az emberiséget, majd Angyal jelenik meg és közli, hogy az Isten Fia megszületik és megváltja a világot. Végül Ádám bűnbánatot tart.37 Az evangélikusok, unitáriusok, piaristák és reformátu­sok betlehemes játékai Selmecbányától Kolozsvárig több mint szokásrend; a szövegek a bűnbeesés, a pásztorok beszélgetése, az angyalok kórusa, a megváltás, Heródes döntése, a három királyok köszöntése minden ge­neráció számára változatos asszociációs tartalmat hordozott. A soproni kisdiákok, a kézdiszentléleki és a szepesolaszi kisiskolások betlehemes játékai arról is szóltak, hogy működött az ország közös gondolati hálózata. A Kárpát-medence egymástól távoli vidékein egyaránt állítottak fel jászlat. Ä Karácsonyi elmélkedés előtt az Ádám elmélkedés a középkori hagyományból a 16—17. században még Európa-szerte és Magyarországon 3’ Nagy hazai és külföldi szakirodalommal: Medgyesy-Schmikli Norbert: Paksi Már­ton György' énekeskönyvének dramatikus énekei. In: Variációk. Ünnepi tanulmányok M. Kiss Sándor tiszteletére. Szerk.: Ötvös István. Piliscsaba, 2004. 106-134. P4 UŐ: Karácsonykor vagy a nagyhéten játszották? Az Ádám-siralom hagyományvilágunk­ban. Konferencia-előadás: A világ színháza - a színház világa. Dráma és színház Eu­rópában a 19. század elejéig. 5. Dráma- és színháztörténeti konferencia. Eger, 2003. augusztus 25-27. (Tanulmányának kéziratos közlését és átfogó tájékoztatását az Ádám siralmakról ezúton köszönöm.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom