Egyháztörténeti Szemle 16. (2015)
2015 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Bűdi Regina: Comenius hatása a Svéd Birodalomban és Magyarországon
Comenius hatása a Svéd Birodalomban és Magyarországon 59 renc jezsuitákkal szimpatizáltak, így az iskolának bujdosnia kellett. Egy ideig gazdag főurak kegyeiből tartotta fenn magát, de végül Debrecenbe kellett menekülnie.?8 Ez a szerencsétlen fordulat a cseh-testvérek számára is rossz időket hozott. Comenius csalódása annak is köszönhető, hogy a misztikus, chilialista Drabik Miklós próféciái alapján hitte, hogy Rákóczi Zsigmond és II. Rákóczi György azok a kiválasztottak, akik a Habsburgok és a pápa ellen megvédik a protestánsokat, így a cseh-morva testvéreket is.?« Korábban, a 30 éves háború idején ilyen, a kiválasztott nép eszméjéből továbbfejlesztett szent had szereppel a Svéd Birodalom hadseregét és vezetőjét, Gusztáv Adolfot ruházták fel, melyről magyar prédikációk is tanúskodnak. (Például Nagyari József esetében.) Ám a politika mást hozott, és a jóslatok nem teljesedtek be.* 80 Comenius sohasem felejtette el a magyarokat és a Patakon töltött négy esztendőt.81 Hasznosnak érezte magát még akkor is, ha álmait nem tudta megvalósítani. Viszont mintaiskolát hozott létre, melynek köszönhetően sok hasonló született. Comenius svéd birodalmi és magyarországi munkásságának összehasonlítása Ha Comeniusnak a két országban való tevékenységét összehasonlítjuk, mindenképpen figyelembe kell vennünk két tényezőt. Alapvetően bárhogyan is szépítenénk és szeretnénk elhinni, hogy Comenius kiemelten a finneket és magyarokat akarta megjobbítani, és csak ez motiválta őt, bele kell törődnünk, hogy a meghívások elfogadásának hátterében Comeniusnál sokat jelentett az, hogy tud-e azzal segíteni a cseh-morva testvéreken (Sárospatakra először a hittestvéreinek meglátogatása céljából érkezett.82). A politikai helyzetet követve gondolkodott el azon, hová érdemes menni, és kiktől várhat segítséget. Érezhetően mind Oxenstiernától, mind Rákóczitól nagyon várta a támogatást, és visszavetette lelkesedését az ezzel kapcsolatos csalódás. Másrészről hiába töltött kicsit több időt a svédek javára munkálkodva, Magyarországon később már gyakorlottabb volt és céltudatosabban tudott dolgozni, több tapasztalattal a háta mögött. Fontos még kiemelni azt is, hogy mind a három részre szakadt Magyarország, mind a Svéd Birodalom a 17. század Európájának kulcsfontosságú államai voltak politikai szempontból. Előbbi a törökök visszaszorításával, utóbbi területi hódításaival, háborúival került a középpontba. Sajnos azt is látnunk kell, hogy mindkét országban akadtak irigyei, akik nem nézték jó szemmel munkálkodását vagy épp a fizetésének meny- nyiségét. Minkét helyen konkrét elképzelés volt a munkaadó részéről, mi ?8 Kemény, 1986. 60-61. p. ?« Köpeczi, 1994.12-13. P80 Győri L. JÁNOS: Nagyari József tábori prédikációi. Debrecen, 2002. (Csokonai könyvtár. Régi kortársaink, 9.) 24-29. p. 81 PoliSensky, Josef: Comenius, Magyarország és az európai politika a XVII. században. In: Magyar Pedagógia, 1972. 2. sz. 179-184. p. 82 KÖDÖbÖCZ József: Comenius pataki munkásságának hatóköre. In: Comenius és a hazai művelődés. Szerk.: Ködöböcz József. Sárospatak, 2002. (Bibliotheca Comeniana, IX.) 123-124. p.
