Egyháztörténeti Szemle 16. (2015)
2015 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szlávik Gábor: Henrike Maria Zilling Tertullianus-kutatásai
Közlemények Henrike Maria Zilling Tertu 11 ianus-kutatásai Szlávik Gábor A Római Birodalom nyugati felén, az észak-afrikai Karthágóban élő és alkotó egyházi író, Tertullianus személye meglehetősen ismert. Irodalmi tevékenysége azzal együtt meghatározó a keresztény teológia történetében,* 1 hogy keresztény létének második felében Tertullianus egy egyházon belüli mozgalom, a montanizmus hívéül szegődött, élete vége felé pedig kilépett a Nagyegyházból is. Ezért, de leginkább az erkölcsi kérdésekben tanúsított túlzott szigora és merevsége miatt, Tertullianus egyházatyaként való beso- rolhatósága máig vita tárgyát képezi. Abban azonban mindenki egyetért, aki közelebbről ismeri ennek az ékesszólása révén is kiemelkedő északafrikai szerzőnek a műveit, hogy - a stiláris példaképének Tacitust tekintő - Tertullianus volt az első latin nyelven író keresztény apologéta, aki ez irányú tevékenysége során megalkotta az egyházi használatra szánt latin nyelvet. Gazdag, árnyalt és meggyőző képi szimbolikájának2 a későbbi századok teológiai gondolkodóira gyakorolt vitathatatlan hatása mellett ugyancsak ő jelenítette meg elsőként a keresztény Római Birodalom láto' Az alábbi ismertetés alapja: Zilling, Henrike Maria: Tertullian - Untertan Gottes und des Kaisers., Ferdinand Schöningh Verlag, Paderborn - München - Wien - Zürich, 2004. ISBN 3-506-71333-7; 242 lap. Eg)’ személyes megjegyzés: Régóta terveztem, hogy recenziót írjak erről az általam többször is haszonnal forgatott munkáról. Egyéb elfoglaltságaim miatt ez csak most sikerült. H. M. Zilling itt ismertetett könyvéhez egyebekben a GAW (Gustaw-Adolf- Werk; Diasporawerk der Evangelischen Kirche in Deutschland) könyvsegélyének keretében jutottam hozzá 2009 tavaszán. Támogatásukért e folyóirat hasábjain is szeretném kifejezni hálás köszönetemet (A Szerző). Gyakrabban használt rövidítések: Bames - T. D. Bames, Tertullian: A Historical and Literary Study, Oxford, Clarendon Press, 19852 (1971).; Tertull. - Tertullianus; Ad Scap. - Ad Scapulam [‘Scapulához’j; Ápol. - Apologeticum [‘Védőbeszéd’]; Adv. Prax. - Adversus Praxean [‘Praxeas ellen’]; Adv. Val. - Adversus Valentinianos [‘A valentinianusok ellen’]; De idol. -De idololatria [‘A bálványimádásról’]; De paen. - De paenitentia [‘A bűnbánatról’]; De praescr. - De praescriptione haereticorum [kb. ‘Pergátló kifogás az eretnekekkel szemben’]; De púd. - De pudicitia [‘A szemérme- tességről’]; HE - itt: (Kaisareiai/Caesareiai) Eusebios, Historia ecclesiastica [‘Egyháztörténet’. A görög nyelven íródott mű, mint ismeretes, a hivatkozásokban latin címén szerepel.] 1 A Jeromosnál megőrződött anekdota szerint már annak ifjabb kortársa és földije, Cyprianus is mesterének nevezte Tertullianust, és naponta tanulmányozta írásait. Vidi ego /sc. Hieronymus/ Paulum quemdam Concordiae, quod oppidum Italiae est, senem, qui se beati Cypriani, iam grandis aetatis, notarium, cum ipse admodum esset adolescens, Romae vidisse diceret, referreque sibi solitum numquam Cyprianum absque Tertulliani lectione unum diem praeterisse, ac sibi /sc. Cypriani notario/ crebro dicere, Da magistrum; Tertullianum videlicet significans (Hieron. vir. ili. 53,302 Újabban 1. ehhez D. Rankin, Tertullian and the Church, Cambridge 1995, 65-90 (Part II. Ch. 5: Tertullian’s ecclesiological images).
