Egyháztörténeti Szemle 16. (2015)
2015 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Bűdi Regina: Comenius hatása a Svéd Birodalomban és Magyarországon
58 Egyháztörténeti Szemle XVI/1 (2015) kot, valamint nyomdák létesítését sürgette.73 74 75 Patak továbbá a nagy enciklopédikus műve érlelésének színhelye volt. Mindezek mögött azonban az emberi nem boldogítására való törekvés állt, és igazi emberré akart nevelni mindenkit. Úttörője lett így a népnevelésnek, a racionalizmusnak, az utilitáriusoknak,7« a nők szellemi felszabadulásának. Idő előtt rájött, hogy nem minden elméletét lehet átültetni a gyakorlatba, hogy az anyanyelvoktatás módszereit erősen befolyásolják az adott nyelv sajátosságai. Maller Sándor írja, hogy bár jól haladt a Pataki Kollégium oktatásrendszerének átalakítása, összességében mégis lassúnak bizonyult. Hiába írt meg Comenius egy hétosztályos alapképzésről szóló tervezetet részletekbe menően, erre az iskolára, ahol hagyományok és szokások uralkodtak, és persze siettették az újításokat, nem lehetett alkalmazni művét, és csak három osztály tanmenetét sikerült a helyzet alapján újraírnia. Az osztályok hamarabb elindultak, mint ahogy a tankönyveket ki tudták volna nyomtatni, és megfelelő számú tanár sem volt, így a felsőbb éves diákok oktattak, akiknek nem volt olyan nagy tapasztalatuk.76 Comenius mindent szeretett előre megtervezni, alaposan előkészíteni. Igyekezett az iskola sajátosságait figyelembe venni, az ott folyó korábbi munkára építeni, a célokat kitűzni és mielőbb beteljesíteni. Saját eszméi életében és munkásságában tükröződtek. Négy év alatt nem sikerült mindent elérnie, viszont olyan alapokat fektetett le és olyan tanácsokkal hagyta el Patakot, melyek alapján a felvirágozásra nagy esély lett volna. Igyekezete Patakon azonban nem volt elegendő. Nem nézték jó szemmel a változásokat, magas fizetése szemet szúrt a tanártársainak. Nem minden esetben tudták követni vagy nem értették gondolatmenetét. Nem tudott itt mindent megvalósítani terveiből, részben mert irigyekre és ellenzőkre talált, részben, mert az akkori magyar szellemi élet aktív résztvevői nem voltak felkészülve ilyen nagy változásokra. A saját hazai tanítóknak nagyobb tekintélyük volt, mint a pánszofista szellemben ténykedő Come- niusnak. Nem érezte otthon magát Patakon sem. A magyart, mint nemzetet sokra tartotta, de felismerte a hibáit is. Problémalátása kivételes és máig példamutató.76 Comenius azt vallotta, hogy az egységes, békés harmonikus emberi társadalom alapja az egész életen át tartó tanulás, melyre Füle Sándor szerint ma nagy szükség lenne például Magyarországon.77 * A mecénás fejedelmi özvegy és annak fia halálával sötét idők jöttek a pataki kollégiumra, mivel a katolikus Báthori Zsófia és fia, I. Rákóczi Fe73 Az iskoladrámáról: NAGY JÚLIA: A Schola Ludus és a magyarországi református iskolai színjátékok. In: Comenius és a sárospataki iskola. Szerk.: Csorba Csaba - Földy Ferenc - Ködöböcz József. Sárospatak, 1997. (Bibliotheca Comeniana, VT.) 75-82. p. A nyomdákkal kapcsolatosan: Ködöböcz József: Sárospatak a magyar művelődés történetében. Sárospatak, 1991. 104-105., 118. p. 74 Utilitariánizmus: angol társadalometikai tan, amely a tett erkölcsi értékét azon méri, mennyiben hasznos a közjóra nézve. Követői az utilitáriusok, akik mindent a hasznosság szempontjából bírálnak. 75 Maller, 2004.13-15. p. 76 Kemény, 1986.81-83. P-; Ködöböcz, 1990.26. p. 77 FÜLE SÁNDOR: Az egész életen át tartó tanulás elmélete Comeniustól napjainkig. In: Comenius példája. Szerk.: Csorba Csaba - Földy Ferenc - Ködöböcz József. Sárospatak, 2004. (Bibliotheca Comeniana, XI.) 39-40. p.
