Egyháztörténeti Szemle 16. (2015)
2015 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Bűdi Regina: Comenius hatása a Svéd Birodalomban és Magyarországon
Comenius hatása a Svéd Birodalomban és Magyarországon 51 Gezelius Comenius-fordítása (Janua linguarum reserata aurea = A nyelvek kitárt arany kapuja), görög-latin szótára (Lexicon Graeco Latinum) és görög nyelvtana (Grammatica Graeca) a Tartuban eltöltött évek alatt születtek a rámizmus és irénizmus szellemében. Ezekhez a nézetekhez hozzátartozik az oktatás fontosságának kiemelése. Gezelius ekkor is találkozott Comenius gondolataival, de pedagógiai tapasztalatai és saját módszerei alapvetően már a kezdetektől hasonlítottak Comeniuséhoz. A görög nyelv tanítása során felmerült problémák megoldására jó eszköz volt a saját és Comenius gondolatainak megvalósítása. A Grammatica Graeca (1647) Gezelius első művei közé tartozik, melyben tömörítette a nagyobb terjedelmű görög nyelvtanokat, majd az egészet az Újszövetségben használt görög nyelvre fordította. Ez volt az első ilyen, a görög nyelv oktatásához szükséges nyelvtan, melyet a finn iskolákban használtak egészen az 1800-as évekig. 1648-ban Comenius Janua linguarum reserata aurea című művét fordította ugyanúgy újszövetségi görög nyelvre, majd megszerkesztett egy ehhez kapcsolódó latin—görög szótárt Lexicon Graeco Latinum címmel, melyben az összes újszövetségi és Janua linguarumbeb szó megtalálható volt.« Comeniusnak a latin nyelv tanításához készült műve, a Janua linguarum fordítása során Gezelius pontosan megismerkedett azzal az eszmével, melyet Comenius képviselt. Comenius szerint a világi káoszt és labirintust az ember Istentől és az élet igazi értékeitől való távolmaradása eredményezi. A nevelés, oktatás, tanulás lényege az ebből a labirintusból való kimenekülés, az isteni rendbe való eljutás, az Istennel való együttélés. Az oktatás a társadalom, az emberiség megjobbítását eredményezi, ezáltal Istenhez vezet közelebb. Comenius pánszofisztikus gondolatai mellett pedagógiai módszertanával is megismerkedhetett Gezelius, mert a Janua linguarumban szó van a tanulás folyamatáról, a tanár és diák viszonyáról, a tankönyvekről és a nyelvoktatásról - ezek a kérdések Gezelius későbbi életszakaszaiban és műveiben visszaköszönnek.+4 Gezeliusnak a görög és héber nyelv iránti szeretete és tisztelete egészen a vásterási iskolában töltött időre vezethető vissza. A Rudbeckius alatt eltöltött éveket pedig az Uppsalai Egyetem csak megerősítette. A vásterási iskolában a Biblia eredeti nyelveinek ismeretére és tanítására nagy hangsúlyt fektettek, mivel ezeknek a nyelveknek tudásával a Bibliát eredeti nyelven olvashatták, így a legeredetibb valóságában vizsgálhatták. Ezt a szigorú filológiai irányt Gezelius egész életében képviselte.« Comenius istentiszteletét egyesítette pánszofisztikus nézeteivel. Szerinte a tanulás lehetősége mindenkinek jár, hiszen az visz közelebb Istenhez.«6 A gyakorlatban ilyenfajta mindenre és mindenkire kiterjedő oktatást Comenius a 43 44 45 * 43 Leinonen, 1998.35-38. p. 44 Leinonen, 1998.39-54. p. 45 Leinonen, 1998.58-61. p. 46 Bruhn, Karl: Kasvatusopin historian kehityslinjoja. Helsinki, 1969. 176. p.; Grue- Sorensen, K.: Kasvatuksen historia I. Muinaisuudesta valistukseen. Porvoo, 1961. 252. p.
