Egyháztörténeti Szemle 16. (2015)
2015 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Bűdi Regina: Comenius hatása a Svéd Birodalomban és Magyarországon
52 Egyháztörténeti Szemle XVI/1 (2015) népművelésben, népnevelésben igyekezett elérni, mivel alapvető emberi jognak tartotta a tanulást.47 Gezelius turkui püspökként hasonló szellemben látott hozzá a népműveléshez, tankönyveket írt és törvényeket szerkesztett. Az Yxi paras lasten taiuara48 (a svéd Ett rätt barna-klenodium alapján) 1666-ban jelent meg, és szorosan kapcsolódott a korábban megjelent katekizmusok sorához. Tartalmazza az ábécét, Luther kis katekizmusát, kérdéseket, bibliai idézeteket és azok magyarázatait. Hazai forrásai Laurelius, Rudbeckius és Gesenius katekizmusai,47 * 49 külföldi forrásának Andreas Eichorn Büchelein für die Kinder, valamint a morva testvérek közül Lukas Prazsky németre lefordított Kinderfragen című műve tekinthető. A keresztyén vallás alapvető szakrális szövegei a diákokat segítő, érthető sorrendben állnak. Gezelius fontosnak tartotta felhívni a figyelmet a tanok életben való alkalmazására is.50 * * Ugyanebben az évben jelent meg a keresztyén tanok tanításához szükséges egyfajta oktatásmódszertan, a Cathechismi appendix (1666) is a hanyagabb papok munkájának megsegítésére. Gezeliusnak ebben a művében jól érezhető Comenius oktatásmódszertani nézeteinek alkalmazása. Gezelius Examen ordinandorum (1669) című műve is reakció volt a papképzés hiányosságaira. Ebben írta le - a korábbi törvényeket is felhasználva - azokat a követelményeket, amelyek útmutatót jelentettek a tanárok részére és a diákok felvilágosítására. Kitért a nyelvekre, az alap- műveltségre és a teológiai felkészültségre egyaránt. A későbbi, 1686-os egyháztörvénykönyvbe nagyrészt ezek a követelmények kerültek be. Gezelius terveit a papképzés színvonalának növelésében azért is tudta olyan sikerrel megvalósítani, mert püspöki és egyetemi alkancellári hatalma lehetőséget adott erre. A szigorú követelmények hátterében a szigorú királyi ellenőrzések álltaké1 A papképzésben használták Encyclopaedia synoptica (1672) című művét is, amely az egyedüli ilyen filozófiai enciklopédikus mű volt akkortájt a Svéd Birodalomban. Ez Comenius DidacticayÁnak (1628) hatására született. Nem mutathatott be mindent, de Gezelius igyekezett minél több tudományágat belevenni. Comeniust követve felhívta a figyelmet arra, hogy az iskola fő feladata a diákokat a velük született képességeik szerint a tudományra, művészetekre, nyelvekre tanítani, a jellemüket fejleszteni és őszinte kegyességre buzdítani.s2 47 Comenius a kor újítóinak, Johann Valentin Andreáénak, Rudolf Agricolának és Juan Luis Vivesnek iskolavezetésről alkotott kritikáira igyekezett a gyakorlatban megoldást találni, részletesebben ld. Németh András - Skiera, Ehrenhard: Reformpedagógia és az iskola reformja. Bp., 1999. 22-23. P4® Gezelius művéről és annak forrásáról ld.: Laine, Tuija: Johannes Gezelius vanhemman katekismus ja sen lähteet. In: Teologinen Aikakauskirja, 1993. 5. 381- 399- P49 laasonen, 1977.371-373. p. 5° Leinonen, 1998.92-104. p. 5' JUTIKKALA, Eino - PlRlNEN, Kauko: Suomen historia. Asutuksen alusta Ahtisaareen. Juva, 1999.167-168. p.; Laasonen, 1977.55-69. p. 52 Laasonen, 1977. 373-378. p.; a természettudományi tárgyakról részletesen: Malmio, 1933-117-121. p.
