Egyháztörténeti Szemle 16. (2015)

2015 / 3. szám - RECENZIÓK - Fazekas Csaba: Rónay László: Egyenes gerinccel. A magyar katolicizmus Trianontól a világválságig

118 Egyháztörténeti Szemle XVI/3 (2015) hivatalos neve nem ez volt, legfeljebb a hétköznapi elnevezése, s a parla­menti választásokat is 1922-ben tartották. (Bár a választási szereplés minő­sítése önmagában indokolható.«) Rónay foglalkozik a vidéki katolikus nagygyűlésekkel, melyek szintén az egyház társadalmi súlyát demonstrál­ták, a szerző által használt korabeli kifejezéssel „hittevéseknek” számítottak (84-87. p.). Helyesen állapítja meg, hogy az általa összeállított táblázat „csak néhányat” említ a sok vidéki városban tartott rendezvény közül, va­lóban a korban nagyon gyakran került sor hiterősítő, demonstratív gyűlé­sekre, „katolikus napokra” (Bemutatásában összemosódnak a helyi illetve regionális hatáskörű összejövetelek, amelyeket jelentős részben az országos katolikus nagygyűlésre felkészülő, előzetes tanácskozásoknak tekinthe­tünk. Kevéssé érthető, hogy miért nem említette például az 1923 májusá­ban Székesfehérváron tartott katolikus napot, pedig Prohászka Ottokár püspök szereplése ezt jelentősen felértékelte.). Azonban így is szerepelnek további pontatlanságok: két alkalommal is említ „békéscsabai nagygyűlést” 1924 augusztusában - egyrészt ilyen nem volt, másrészt még az is elkerülte a szerző figyelmét, hogy ugyanebben az időpontban Gyulán rendezték az alföldi katolikusok - egyébként általa is említett - III. gyűlését (A Nemzeti Újság „Békésgyula”-ként említi a város nevét, ez okozhatta a tévedést. A szerző által idézett tudósítás egyébként nem az augusztus 20-i, hanem az egy nappal korábbi lapszámban jelent meg, de ez igazán figyelemre nem méltó apróság. Hasonlóan ahhoz, hogy miért maradt le közlésében Pro­hászka Ottokár beszédének két zárómondata, amely a katolikus egység jelentőségének hangsúlyozása szempontjából fontos.). A szekszárdi Katoli­kus Napot Rónay 1924. szeptember 16-19-re teszi, valójában 8-9-én tar­tották, a résztvevők számára vonatkozó adatot (ellentétben néhány korábbi rendezvénnyel) nem közölt, pedig az általa is használt lapszámban szere­pelt egy erre vonatkozó, 40 ezer fős becslés.* 5 Rónay a vidéki nagygyűlések kapcsán idézett egy általa meg nem nevezett gyulai szónokot, akinek ezt a mondatot tulajdonította: „Vezércikkel és arany halásszal nem lehet agrár- politikát csinálni.” (87. p.) A gondolat Czettler Jenő katolikus politikustól, nemzetgyűlési képviselőtől, a Magyar Gazdaszövetség vezetőjétől szárma­zik, de ő az idézett napilap szerint nem „arany halászról”, hanem „aranyka­lászról” beszélt6 (A mondat ebben a formában ráadásul a Nemzeti Újság tudósítójától származó bekezdéseimben szerepel, Czettler beszédében másként fogalmazta meg ugyanezt.)! Korábban hasonló hibának tekinthe­tő, hogy bár Rónay részletesen ismertette a Csernoch János esztergomi érsek aranymiséjén történteket, Prohászka beszédét, az üdvözléseket (62- 67. p.) - az eseményt következetesen 1923-ra tette, pedig 1924 novembe­rében volt. (Az megint csak apróság, hogy egy idézett tudósítása a Nemzeti Újságnak nem a november 21-i, hanem 19-i számában jelent meg, vö. 67. p.) Később a vidéki katolikus gyűléseken elhangzottakra szintén csak szú­rópróbaszerűen tért vissza (126-127. P-), eljárásában nehéz bármilyen koncepciót is felfedezni. « Ld. a témáról részletesen pl.: Gergely Jenő: A keresztény pártok és a választások, 1920-1947. In: Századok, 1996. 3. sz. 613-638. p. 5 Nemzeti Újság, 1924. szeptember 10.4. p. 6 Nemzeti Újság, 1924. augusztus 17. 5. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom