Egyháztörténeti Szemle 16. (2015)
2015 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Sarnyai Csaba Máté: Az erdélyi katolikus közösség gazdasági helyzetének változása az impériumváltás után, különös tekintettel az Erdélyi Katolikus Státus által kezelt vagyonrészekre
80 Egyháztörténeti Szemle XVI/3 (2015) „Az idők folyamán azonban az Egyház e tekintetben némi tiszteletjogokat engedélyezett az egyházi vagyon adományozása vagy megmentése körül érdemet szerzett világiaknak. [...] A magyar királyok is csak egyházi fölhatalmazás, privilégium alapján juthattak azon főkegyúri jogokhoz, amelyeket a történelem tanúsága szerint Szt. Istvántól kezdve gyakoroltak. ”3? Az így nyert főkegyúri jogokat a királyok csak az általuk adományozott javakra nézve gyakorolhatták, magánszemélyek adományaira nem terjedt ki. Az idők során azonban ez a jog fokozatosan szélesedett. A reformáció térnyerésének idején az egyház a királyok segítségét kérte a hit védelmében. Ők ekkor olyan intézkedéseket foganatosítottak, melyekhez csak az illetékes egyházi személyeknek lett volna joga. Ekkor terjedt el az a gyakorlat is, hogy a királyok az üresedés alatt levő egyházi javak kezelésével a királyi kamarát bízták meg.3» Ezek a tényezők mind fontos szerepet játszottak a főkegyúri jog későbbi kiterjesztésében, mely így már - egyebek mellett - az egyházi vagyon feletti felügyeletet, annak ellenőrzési jogát jelentette.39 Az eredetileg „a pápától elismert tiszteleti jog”37 * 39 40 törvénybe iktatásával közjoggá vált, és a felségjogok közé került (de a főkegyúri jog nem egyenlő a király személyes felségjogával).41 Mária Terézia és II. József túlzott mértékben élt ezekkel a jogosítványokkal, melyek akkori formájukban nem illették volna meg őket.42 „A magyar alkotmányjog szerint a király a szt. korona révén jut szt. István örökébe. A koronázáskor, amely szt. mise alatt történik, esküt tesz a király a katholikus egyház jogainak megvédésére. Ennek fejében koronázza meg őt az esztergomi érsek szt. István koronájával és ezen ténnyel lép a főkegyúri jogok birtokába.”43 És mivel az ország területe a Szent Koronáé, a király pedig nem egyedüli birtokosa a Szent Korona jogainak, a földterület sem képezi az ő magánva- gyonát. Adományozási joga van „mint a közhatalom gyakorlására hivatott alanynak”,44 de a fentiekből következik, hogy ez nem magánjog, hiszen nem a saját vagyonából adományoz. „Ennél fogva a királyi adomány sem létesíthet magánjogi viszonyt az adományozó király és a megadományozott között.” Amennyiben a fenti értelmezést fogadjuk el kizárólagosnak, akkor a király főkegyúri joga általános felségjogaiból adódik, így pedig az utódálla37 Az erdélyi katholicizmus. 1925. 378. p. 38 Az erdélyi katholicizmus. 1925. 379. p. 39 Az erdélyi katholicizmus. 1925. 380. p. 4° Az erdélyi katholicizmus. 1925. 382. p. 4' „Ezen felségjogok [jura maiestatica/jura circa sacra - S.Cs.M.] fogalmát, amely az államfőt a vallások főfelügyelőjévé teszi, a protestantizmus honosította meg Európában.” A katolikus egyház ezeket a jogokat soha nem ismerte el. Az erdélyi katholicizmus. 1925. 380., 382. p. 42 KARÁCSONYI JÁNOS: Ne faljuk fel egymást. In: Magyar Kisebbség, 1924.7. szám. 298. p. 43 Az erdélyi katholicizmus. 1925. 381. p. 44 KOSUTÁNY, 1925.14. p.
