Egyháztörténeti Szemle 16. (2015)
2015 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Thoroczkay Gábor: A székesfehérvári prépostság és bazilika korai története
A székesfehérvári prépostság és bazilika korai története 7 király Mária-tisztelete köztudott, élete második felében nemcsak a fehérvári egyházat, hanem a püspökségeket és magát az országot is a Szűzanya oltalmába ajánlotta. A feltűnő hasonlóságok nagyon valószínűvé teszik, hogy a fehérvári bazilika alapításánál Aachen szolgált mintaképül István királynak.1? Szent Istvánnak kevés oklevele maradt korunkra és ezek közül csak négynek a hitelét fogadja el többé-kevésbé a történeti kutatás.* 18 Ezek között sajnos nincs a fehérvári egyházalapításról szóló. Az azonban bizonyos, hogy a fehérvári egyház számára is kiadtak egy alapító és birtokadományozó oklevelet. Ez a 15. században még megvolt III. Béla király aranypecsétes átíró oklevele formájában, és 27 birtok adományozásáról szólt. A diploma nagy valószínűséggel szólt a bazilikához rendelt papi testületről és kiváltságairól is.1« Amennyiben hitelt adhatunk a végleges formáját a 14. században elnyerő, de korai szövegeket is felhasználó Nagyobbik Szent Gellért- legendának, 1018 táján, Szent Gellért Magyarországra érkezésekor Konrád volt a még fel nem szentelt, frissen alapított bazilika prépostja.20 E szentéletrajz szerint a király minden év augusztus 15-re, Mária mennybemenetelének ünnepére Fehérvárra hívta az ország püspökeit és apátjait.21 1031- ből már hiteles írott forrás bizonyítja a fehérvári Szűz Mária-egyház létezését, hiszen a később koronázási palásttá alakított miseruha ajándékozási felirata szerint: „Krisztus megtestesülésének 1031. évében, a 14. indictió- ban István király és Gizella királyné készíttette és adományozta ezt a miseruhát a Fehérvár városban fekvő Szűz Mária-egyháznak”.22 Ugyanebben az évben a készülő bazilikában temették el a vadkanvadászaton elhunyt Imre v Aachen és Székesfehérvár kapcsolatára ld.: Deér, Josef: Aachen und die Herrschersitz der Árpádén. In: Byzanz und das abendländische Herrschertum. Ausgewählte Aufsätze von Josef Deér. Hrsg. v. Peter Classen. Sigmaringen, 1977. (Vorträge und Forschungen XXI.) 372-423. p. (Első megjelenése: Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung, 1971. 1-56. p.). Rövidebb magyar változatát ld.: Deér József: Szent István székhelye. (Székesfehérvár és Aachen). In: Katolikus Szemle, 1971.1-18. p. Elfogadja Deér elméletét: GyÖRFFY, 1977. 316-321. p. III. Ottó és Aachen kapcsolatára ld. még: GÖrich, Knut: III. Ottó és Aachen. In: Európa közepe 1000 körül. Történelmi, művészeti és régészeti tanulmányok. Szerk.: Wieczorek, Alfried - Hinz, Hans-Martin. Stuttgart, 2000. (továbbiakban: Európa közepe) 491-493. p. További, Székesfehérvár és a nyugat-európai egyházi-állami központok viszonyát taglaló tanulmányok: BÓNIS György: Székesfehérvár, az Árpádház székhelye. In: Székesfehérvár Évszázadai, 1967. 49-61. p.; Gerics József: Az állam- és törvényalkotó Szent István. In: Uő: Egyház, állam és gondolkodás Magyarországon a középkorban. Bp., 1995. (METEM-könyvek, 9.) (továbbiakban: GERICS, 1995.) 51-61. p. (Első megjelenése: Művészettörténeti Értesítő, 1990. 1-2. sz. 76- 81. p.) 18 Thoroczkay Gábor: Szent István okleveleiről. In: Századok, 2009.6. sz. 1385-1412. p. 18 DHA I. 95-97. p. Vö.: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Regesta regum stirpis Arpadianae critico-diplomatica. I-II/4. Szerk.: Szentpétery Imre - Borsa Iván. Bp., 1923-1987.122. sz. 2° SRH II. 488. p., ÁKÍF 410. p. 21 SRH II. 487. p., ÁKÍF 409. p. 22 Tóth Endre: István és Gizella miseruhája. In: Századok, 1997.3-74. p., 13. p.
