Egyháztörténeti Szemle 16. (2015)
2015 / 2. szám - RECENZIÓK - Süttő Szilárd: Kiss Gergely: Királyi egyházak a középkori Magyarországon
140 Egyháztörténeti Szemle XVI/2 (2015) törvényeket hoz, felügyel a fegyelemre, javadalmakat ad, kezel és alapít.”11 - A potestas magisterii tehát nem az iskolaügyre vonatkozik, hanem a hithirdetés, a hit tisztaságán való őrködés jogát és kötelességét jelenti.12 * Végezetül ki kell térni az apparátusra, ami igen sok kívánnivalót hagy maga után. Már az sem szerencsés, ahogy az eredeti megjelenés helyét és idejét a szerző többször is említetlenül hagyja: a Kubinyi András egyháztörténeti vonatkozású tanulmányaiból összeállított gyűjteményes kötetben« megjelent írásokra például egységesen ennek a könyvnek 1999- es évszámával hivatkozik, a-tól h-ig terjedő indexszel látva el ezeket,14 a nyolc tanulmány közül a korábban már megjelent hétnek még eredeti megjelenési idejét sem közölve a címleírásoknál. Ennél kirívóbbak a - más vonatkozásokban már feljebb is érintett és ezen a téren is megnyilvánuló - pontatlanságok és hanyagságok; példaként lehet hozni, ahogy a szerző Bónis György posztumusz regesztakötetét1? kezeli. Mivel hivatkozik ennek egyes darabjaira,16 így ezt a források közé fel kellett volna vennie. Ez nem történt meg, viszont az irodalomjegyzékben szerepel Bónisnak a regesztákhoz csatolt tanulmánya17 - de nem a valódi címmel.18 Ráadásul ez a cikk eredetileg 1963-ban egy rangos német jogtörténeti folyóiratban jelent meg, és csak a Bónis-kötet szerkesztője fordította magyarra - de minderről itt szó sem esik.19 11 Érszegi Géza: Püspök. In: Korai magyar történeti lexikon (9-14. század). Főszerk.: Kristó Gyula. Bp., 1994. 563-564. p. (Az idézett rész az 563. oldalon.) 12 Sok egyéb mellett persze a püspök felügyelete alá tartozott „az egyháziak tanításának megszervezése és ellenőrzése” is, amiről a szerző ír (155. p.), de ez kormányzati - szó szerint: joghatósági - hatalmához, azaz a potestas iurisdictionishaz tartozott, vö. pl. JULIUS Krieg idevágó ismertetését: „Gewalt u. Aufgaben” (a „Bischof’ szócikken belüli 5. pont) In: Lexikon für Theologie und Kirche. Hrsg.: Buchberger, Michael. Bd. 2. Freiburg im Breisgau, 1931. 373-374. col., küln. 373. ■3 Kubinyi, 1999. ‘4 Ld. 169-170. p. ‘5 Bónis György: Szentszéki regeszták. Iratok az egyházi biráskodás történetéhez a középkori Magyarországon. A szerző hátrahagyott kéziratát gondozta és szerk.: Balogh Elemér. Bp., 1997. (Jogtörténeti Tár 1/1.) (A továbbiakban: BÓNIS, 1997.) 16 61. p. 264. jegyz.; 125. p. 808. jegyz.; 144. p. 9ii.jegyz. stb. 17 161. p.: „Bónis 1997”. 18 Az emlitett Bónis-kötetben az írás „Az egyházi bíráskodás fejlődése a Mohács előtti Magyarországon” cim alatt található (621-658. p.), a jelen irodalomjegyzékben viszont a szerző ezt átnevezte: „Egyházi bíráskodás a középkori Magyarországon”. "> A német eredeti: Die Entwicklung der geistlichen Gerichtsbarkeit in Ungarn vor 1526. In: Zeitschrift der Savigny-Stiftung für Rechtsgeschichte 80 Kanonistische Abteilung 49 (1963) S. 174-235. (A szerző által adott magyar cím tehát nemcsak az 1997-es kötetben álló tényleges változatnak, de még a német eredetinek sem felel meg; és akkor még nem is szóltunk az 1963 és 1997 közti harmincnégy év, illetve az eredetileg megcélzott és a tisztán magyar olvasóközönség közti különbségek elkenéséről.)
