Egyháztörténeti Szemle 16. (2015)
2015 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Debreceni Péter: Kereszténydemokrácia és sajtó a II. Lengyel Köztársaságban
Kereszténydemokrácia és sajtó a II. Lengyel Köztársaságban 65 PSL-Piast parasztpárttal közös platformra helyezkedve nem egészen két hét múlva, Witos vezetése alatt kormánykoalíció meghatározó tagjává váltak, Korfanty októbertől két hónapon át a miniszterelnök-helyettes pozíciót töltötte be, továbbá az igazságügyi tárca került „chadecja” politikus kezébe.17 Az alig féléves kormányzati periódus alatt felmerült a numerus clausus bevezetése mind a közép- és felsőoktatásban, mind a foglalkozási ágazatokban. Más nemzetiségeket érintő kérdésekben viszont történtek konkrét fellépések. Az időnként nacionalista vonalakat mutató Witos- kormány a német nemzetiségűeket eltávolíttatta az adminisztrációs szférából, az ukránság azon kérését, hogy Lwówban legyen ukrán egyetem és műegyetem, ill. a zsidó nyelvű iskolák alakítását igyekezett akadályozni.18 A kormányzat módosította a Szejm és a Szenátus választási szabályzatát és komoly hangsúlyt helyeztek a földreformra. Külpolitikailag a német fenyegetést találták a legveszélyesebbnek, és a csehszlovák-lengyel viszony szabályozására törekedve, a Szovjetunióval kereskedelmi szerződést kötettek,19 gazdasági helyzetük szanálásához brit vagy amerikai kölcsönben bizakodva a volt antanthatalmakkal jó viszonyra törekedtek. A Piast-Chejna kormányzatot a komoly gazdasági krízis, mint például hiperinfláció mellett állandó sztrájkok, tüntetések és összecsapások kísérték, melyek következtében a kabinet megbukott. A keresztény párt bő egy év múlva visszavette a korábban használt Polskié Stronnictwo Chrzescijanskiej Demokracji nevet, amit 1937-ig viselt, 1926 tavaszán rövid időre, Witos harmadik kormányázásához újra életre hívták a Piast-Chejna koalíciót (szintén az igazságügy-miniszter posztját kapva), melyet Pilsudski - Korfanty számára meglepő - hatalomátvétele alig 10 nap múlva elsöpört. Köztársaság nemzeti karaktereit kell tükröznie, és a kormányt csak lengyelek alkothatják. A katolikus egyháznak (a jelenleginél - értsd 1923) nagyobb a szerepe az állam életben: a lengyelesítés (polonizáció) erősítése a keleti végeken, a teljes oktatásra vonatkozóan a numerus clausus bevezetése és a földosztások, ún. parcellázások gyorsítása. A paktum aláírását követően az aktuális miniszterelnök, Wladyslaw Sikorski lemondott, Wojciechowski elnök Witost nevezte ki miniszterelnöknek. 17 Eckert, Marian: Historia Polski 1914-1939. Warszawa, 1990. (továbbiakban: Eckert, 1990.) 155. p.; Orzechowski, 1975. 254. skk. p. 18 Eckert, 1990.158-159. p. 19 Leczyk, 2006.180-181. p.
