Egyháztörténeti Szemle 16. (2015)
2015 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kelemen Dávid: Az 1848-as római katolikus nemzeti zsinat győri egyházmegyei előkészítése
50 Egyháztörténeti Szemle XVI/2 (2015)- ritka kivételként»8 - arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a papi nőtlenséget továbbra is meg kell őrizni. Ugyanez vonatkozott az eddig is viselt, az egyháziakat a világiaktól megkülönböztető papi ruházatra is.»» A kerületi jegyzőkönyvek tanúsága szerint a papság inkább tartózkodott a véleménynyilvánítástól. Abban a néhány districtusban, ahol érdemben foglalkoztak a kérdéssel, inkább a lelkipásztor felelősségét, körültekintését hangsúlyozták: ritkábban társalogjanak a világiakkal, „gazdaasszonyaikat figyelemmel megválasszák, és vélek ne kocsikázzanak; világi házakba óvatossággal járjanak”.100 Egyetlen jegyzőkönyv, a magyaróvári kerület első beadványa helyezkedett elvi álláspontra a papi nőtlenség védelmében: „Ha némelly egyháziak vér ösztönének engedve, a’ nőtlenség megszűntetése végett petitioval járulnának a’ zsinathoz, kívánatuk véleményünk szerint, nem teljesítendő, mert a nőtlenség mellett harczoló okok, úgymint a’ szent szolgálatra méltó kiváló bizonyos lelki és testi tisztaság, és ne hogy az egyházi személyek a’ családi ’s világi gondok által hivatásukban akadályoztassanak, meggyőződésünkre mélyebben hatnak, mint bármelly ellenkező okok; bizonnyal semmi rossz nem lehet abban, mit Krisztus és az Apostolok ajánlottak.”101 A papi öltözetre nézve is egyetértés mutatkozott annak megtartásában, néhol azonban kérték, egyházi ténykedéseken kívül engedtessék meg a világi viselet hordása. A javaslatok szerint ez a ruha kényelmes, tisztességes, bármilyen színű és szabású, „de csak szerény és férfias” lehet, illetve a pap „mindig illően és jellemzőleg öltöztetve legyen”, hiszen ha a papi öltöny „nem teszi a papot, annál kevésbé az Attila, Pantalon, Frakk”.102 103 * Az elmondottakon kívül voltak még olyan pontok, amelyeket a megyei gyűlésen jegyzőkönyvbe foglaltak. Ezek egyike a megyéspüspökre vonatkozott: évenként látogassa meg egyházmegyéje egy részét, és gyakrabban szolgáltassa ki a bérmálás szentségét, évente hívjon össze egyházmegyei zsinatot. A főesperesek pedig minden évben tegyenek hivatalos látogatást.108 (A kerületi tanácskozásokon is felmerült óhajok voltak ezek.)10*» Ezután fogalmazták meg a szerzetesekre vonatkozó elképzelésüket, „kik közt a fegyelemnek még inkább kelletik virágoznia”. Növendékeiket „kettőztetett szorgalommal” válasszák meg, neveljék őket »s Hermann, 1973.424. p. »9 GyEL. I.i. 15. A megyei tanácskozás jegyzőkönyve. Piszkozat. íoo GyEL. I.i. 15. 9. Féltoronyi II., 1848. augusztus 8.; 6. Kismartoni II., 1848. július 31. 101 GyEL. I.x. 15. 10. Magyaróvári L, 1848. július 10. 102 GyEL. I.l. 15. 4. Soproni II., 1848. július 27.; 9. Féltoronyi II., 1848. augusztus 8. 103 GyEL. I.l. 15. A megyei tanácskozás jegyzőkönyve. Piszkozat. 104 Moson, Magyaróvár, Tata, Győri közép.
