Egyháztörténeti Szemle 16. (2015)
2015 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kelemen Dávid: Az 1848-as római katolikus nemzeti zsinat győri egyházmegyei előkészítése
Az 1848-as római katolikus nemzeti zsinat győri egyházmegyei előkészítése 51 istenfélelemben, és vezessék vissza őket regulájuk eredeti tisztaságára és üdvös szigorára: „A szerzetesi alázatosságot, egyszerűséget mindenben tanúsítsák, mély tudományosság, tiszta erényesség, példás istenesség, és lángoló szent buzgalomban folytonosan haladni törekedvén.” A kolduló rendekre vonatkozóan kérték, hogy' „mint a papság tekintélyét lealacsonyítok”, szüntessenek meg, így a szerzetesek száma is annyira fog mérséklődni, hogy alapítványaikból és jövedelmeikből el tudják magukat tartani. A megyei jegyzőkönyv fogalmazványában utólag áthúzták az exemptio megszüntetésére és a szerzeteseknek a megyéspüspök felügyelete alá történő helyezésére vonatkozó kívánságot.* 106 A kerületi gyűléseken több helyen javasolták ezt, míg mások a növendékek körültekintőbb megválasztását, illetve a rendi szabályok szigorúbb megtartását kérték. Széplakon és Kismartonban a fogadalomtételre, illetve a szerzetesek életkorára vonatkozó elképzeléseket is papírra vetettek.106 A féltoronyi esperesség 12. pontja és a magyaróváriak beadványa hatására a zsinatoló atyák is jegyzőkönyvbe foglalták sérelmüket, hogy' a nemzetőrségbe egyházi személyeket is besoroztak, és az ezzel kapcsolatos folyamodások sikertelenek maradtak. A püspöki kar próbáljon megegyezni a kormánnyal, ha ez nem vezet eredményre, akkor a nemzeti zsinat intézkedjen.107 Az üresedésben lévő püspöki székek betöltésének mikéntje már Dresmitzer helynök első körlevelében is hangsúlyos szerepet kapott (A tíz pontos tematika 5. pontja). A kérdése ekkor nagyon is aktuális volt: az 1848. évi 3. törvénycikk ugyanis az új miniszteri közigazgatás alá rendelte - a püspökök és az alsóházi képviselők heves tiltakozása ellenére — az egyházzal kapcsolatos ügyintézést. Az egyházi vezetők számoltak azzal az eshetőséggel, hogy a kormányok gyakran cserélődnek, s nem mindegy, ha egy vallásellenes, protestáns, vagy csak vallásilag közömbös kormányzat gyakorolja a királyi főkegyúri jogot.108 Általános óhaj volt a kerületek részéről, hogy ismét az Egyház legyen illetékes püspökeinek kinevezésében, és lehetőleg az ősi példát követve, az érintett egyházmegye papságának kijelölési jogával, „melly megyéjének viszonyait és egyéneit leginkább ismeri”. A győri közép kerület papsága éppen abban látott „kimondhatatlan nagy' veszélyt”, ha a változó minisztérium olyan püspököket ajánl az egyházmegyék élére, „kikben az fel nem találtatik, a’ mi az Egyház testében kívántatik”. Ha a kinevezés jogát az uralkodó továbbra is magának kívánja fenntartani, akkor egy egyházi zsinaton kijelölt három alkalmas személy közül válasszon egy'et. Hasonló véleményen voltak a csepregiek, azon kitétellel, hogy a jövőben a kijelölés jogát az évenként tartandó megyei 105 Gy'EL. I.l. 15. A megy ei tanácskozás jegyzőkönyve. Piszkozat. 106 GyEL. I.l. 15.15. Széplaki II., 1848. augusztus 9.; 6. Kismartoni II., 1848. július 31. 107 GyEL. I.l. 15. A megy'ei tanácskozás jegyzőkönyve. Piszkozat. 108 Tamási, 2013. 85-86. p.
