Egyháztörténeti Szemle 16. (2015)

2015 / 1. szám - RECENZIÓK - Erdős Zoltán: Nyelv, lelkiség és regionalitás a közép-és kora újkorban

162 Egyháztörténeti Szemle XVI/1 (2015) eljárás segítségével elemzi Tinódi szövegeit, Fazakas Gergely Tamás az olvasás antropológiai vonatkozásait tárgyalja Medgyesi Pál Praxis pietatisa kapcsán, Száraz Orsolya és Pesti Brigitta írásai pedig a történeti szocio­lógia és irodalomszociológia felé mutatnak. A vallásos áhítat különböző formáival kapcsolatos cikkek ugyanakkor a történeti antropológiai és pszi­chológiai értelmezések számára is gazdag adatbázist jelentenek. Hasonló­képpen komoly hozadéka van a kutatás számára, hogy több tanulmány eddig teljesen ismeretlen forrásokra, illetve nem kellőképpen kiaknázott forráscsoportokra hívja fel a figyelmet. Pesti Brigitta például az 1601 és 1655 között megjelent magyar nyelvű könyvek paratextusait elemzi, melye­ket a magyar irodalomtörténeti kutatás korábban jórészt figyelmen kívül hagyott. (544. old.) Baricz Ágnes szintén az irodalomtörténészek által kevéssé használt anyakönyvek, naplók és jezsuita háztörténetek alapján rekonstruálja egy marosvásárhelyi megtéréstörténet társadalmi kontextu­sát. (344-345- old.) Végezetül mindenképp meg kell említeni a tördelő és a korrektor gon­dos munkáját. A szövegekben mindössze néhány elírás és egyéb hiba fordul elő, jobbára a szavak elválasztásánál, ám ezek is joggal írhatók a szöveg- szerkesztő program számlájára. A kötet használatát, egy-egy adat visszake­resését pontos névmutató könnyíti, az eredmények nemzetközi befogadá­sához pedig angol nyelvű összefoglalók járulnak hozzá. Szintén a kötet szakmai hozadékainak széleskörű terjedését segíti, hogy (a kongresszus többi kiadványához hasonlóan) digitális formában is hozzáférhető a Ma­gyar Elektronikus Könyvtár (www.mek.oszk.hu) honlapján. Összességében elmondható, hogy a kötet nemcsak a Nemzetközi Ma­gyarságtudományi Társaság célkitűzéseit és munkájának megszokottan magas színvonalát tükrözi, hanem méltóképpen illeszkedik a Gábor Csilla professzor körül kialakult kolozsvári irodalomtudományi műhely szellemi­ségéhez és korábban megjelent köteteinek tematikájához is. Nem kétséges, hogy ez a kiválóan szerkesztett, jelentős eredményeket közlő, és az interdiszciplinaritás elveit a legjobb értelemben érvényesítő kötet termé­kenyítőén hat majd a további kutatásokra. (ism.: Erdős Zoltán)

Next

/
Oldalképek
Tartalom