Egyháztörténeti Szemle 16. (2015)

2015 / 1. szám - BESZÁMOLÓK - Baros-Gyimóthy Eszter: Felekezetiség és társadalmi identitás

Beszámoló 159 többség, felekezetiség, vallásosság, magyarság. Felekezeti és nemzeti identitás kapcsolata a református középiskolások között c. előadásában. A kárpátaljai református közösségből a szovjet vezetés parancsára több tíz­ezer főt deportáltak malenkij robotra és számos lelkészt ki is végeztek. Az elhurcolt lelkészek között volt az 1930-as évek végén életre hívott belmissziós egyesület, a Napkeleti Baráti Kör több tagja is, akik 1947-ben levelet írtak Sztálinnak a fennálló helyzetről és a jövőről. A rendszerváltás után sok magyar és református gyökérrel nem rendelkező hívő lakos is csatlakozott az újjáépülő református egyházhoz. Az egyháznak tehát új identitás megfogalmazására volt szüksége, ugyanakkor vitathatatlan fel­adata volt az is, hogy a református közösségeknek segítsenek emlékezni a saját múltjukra. A történteknek két narratívája van: az egyik a mártír lelké­szeké, akik „halkan” hittek; ez a vallásosságra alapoz. A másik a fiatal lelké­szeké, akik a kálvini ellenállási jogra hivatkoznak. Az előadó által meginter­júvolt református fiatalok többsége nem osztotta a fiatal lelkészek nézeteit, és feltételezhetően felnőve is hasonlóan fognak a múltban történetekről vélekedni. Kunt Gergely (Miskolci Egyetem BTK Történettudományi Intézet) „Te elfuserált úrilány!” A szocializáció hatása a felekezeti és a társadalmi identitásra a kitelepítés alatt c. előadás révén egy családjával Tiszaföldvár- ra kitelepített tinédzser lány naplójába, világába pillanthat-tunk be. Somlay Gizella apja, Somlay Zoltán tábornok volt, akit 1947-ben 15 év GULÁG-ra ítéltek. A titokban írt naplóba „Gizkó” 1951 júniusától 1953 feb­ruárjáig vezette gondolatait. A család mindent elveszített, de magukkal vitték az értékrendszerüket és hitüket. A lázadó korban lévő lány viszony­lag szabadon értelmezte az egyházi szabályokat, de nem tudta elfogadni az ateizmust sem, noha a hagyományos vallásosság - például a gyónás - ellen is tiltakozott. Amikor 1952 szeptemberében az a hír terjedt, hogy meg fog­ják őket ölni, „Gizkó” lajstromba vette elkövetett bűneit. Arra is ügyelt, hogy úrilányhoz mérten viselkedjen, mert különben megszólják. A kitelepí- tettekből álló közösségben az általuk képviselt normák megerősödtek - vélekedett Kunt Gergely. A politika visszaszorította az egyházat, és így a vallásosságot egy másik színtérre tolta át. Az egész napos konferenciát a szervezők, V. Balogh Judit és Tóth Ár­pád összegző gondolatai és köszöneté zárta mind az tanácskozásnak ott­hont adó gimnáziumnak, mind a résztvevőknek. (ism.: Baros-Gyimóthy Eszter)

Next

/
Oldalképek
Tartalom