Egyháztörténeti Szemle 16. (2015)
2015 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szlávik Gábor: Henrike Maria Zilling Tertullianus-kutatásai
10 Egyháztörténeti Szemle XVI/1 (2015) Többet aligha várhatunk tőle, hiszen - forrásaink hiányosságai folytán, vagy közléseik kevéssé egyértelmű volta következtében - a Tertullianus- életrajz legtöbb biografikus elemére csak Tertullianus ránk maradt írásaiból következtethetünk. Egzakt módon még születésének vagy halálának éve sem határozható meg (21 sk.). Ugyanezt a megállapítást tehetjük a karthagói egyházatya életpályájának más, meghatározó eseményeivel kapcsolatban, így például Tertullianus a montanista mozgalomhoz való csatlakozásának datálásával kapcsolatban is (48-51).20 Még az is csak hozzávetőlegesen állapítható meg, hogy szerzőnk mikor lett kereszténnyé. A német kutatónő ez utóbbi életrajzi elem vizsgálatánál a szokásos datálásnál (Kr. u. 195/196) valamivel korábbi időpontot valószínűsít: Kr. u. 193 (22). De Tertullianus Rómában folytatott ügyvédi tevékenységének a kérdésében (33-36) is sok a bizonytalanság. Zilling joggal mutat rá, hogy az antikvitásból ránk hagyományozott életrajzi utalások alapján nem jelenthető ki egyértelműen, hogy Tertullianus egykor ügyvédi tevékenységet folytatott volna (33)- Egyértelműen még a műveiben megjelenő jogi terminusok,21 illetve az Apologeticum olykor jogászias nyelvezete22 * * * sem bizonyítja szerzőjének tényleges törvényszéki gyakorlatát. Mindazonáltal Zilling úgy véli, hogy Tertullianus nagy valószínűséggel egy ideig sikeres ügyvédi praxist folytatott Rómában (36).2s Innen tért azután vissza „oktatással és írással foglalkozó magánemberként, már mint keresztény, Karthágóba”, ahol az ottani gyülekezet aktívan tevékenykedő tagja lett (61-82).2« Tertullianus, egy katona fia,2s a szónoki és jogászi képzettségét Karthágóban és Rómában elnyert ügyvéd,26 nem sokkal megtérése után, Karthágóban alkotta meg a keresztényekkel és az általuk vallott hittel szemben felhozott „pogány” vádak cáfolatára szánt művét, az olvasóit a mai napig elbűvölő ‘Védőbeszéd’- et (36).27 20 Tertullianus a montanista mozgalomhoz való csatlakozásának valószínűsíthető időpontjaként Zilling is a Kr. u. 207 környékére eső éveket adja meg: 48. - A már keresztény Tertullianus második alkotói periódusához tartozó, s azon belül meghatározó jelentőségű téma egészéhez, az újabb irodalomból ld. küln.: 1. D. Rankin, Tertullian and the Church, Cambridge 1995, 41-51 (Ch. 3: Tertullian's relationship to the New Prophecy movement). 21 L. pi. abolitio (De paen. 2,7. és 6,9.); delictum (De pud.] 1,6; 2,13; 18,18; 19,20.); indulgentia (De idol. 17,3; vö. De praescr. haer. 22,4. és Ad Scap. 2,2.). A további helyek felsorolását ld. Zilling munkájának 33 sk. lapjain. 22 Zilling, 36: „Der forensische Charakter der Apologie (ti. des Apologeticum)-, vö. még 106-108. a'! Vö. Zilling, 31-33 (Teil I. Kap. 5: Anwalt in Rom?). 24 Teil. I. Kap. 11.1-5: Tertullian und das christliche Gemeinde von Karthago. 2s Megerősítőleg így Zilling, 60: „Sehr wahrscheinlich war Tertullian Sohn eines Hauptmannes”. 26 Zilling, 31-33 (Teil I. Kap. 4: Ausbildung). 27 .Aller Wahrscheinlichkeit nach arbeitete er (ti. Tertullianus) eine zeitlang erfolgreich in Rom als Advokat, als lehrender und schreibender Privatmann ging der Bekehrte nach Karthago zurück und fasziniert bis heute als »orator Christianus« im Apologeticum”: Zilling, 36.
