Egyháztörténeti Szemle 16. (2015)

2015 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Szlávik Gábor: Henrike Maria Zilling Tertullianus-kutatásai

Henrike Maria Zilling Tertullianus-kutatásai

11

(III.2.) A könyv második részének (83-138)28 középpontjában Tertullianus leginkább ismert művének, a nagy valószínűség szerint Kr. u. 197 körül keletkezett Apologeticumnak2^ a vizsgálata áll. Zilling itt először a mű keletkezésével és szöveghagyományozásával kapcsolatos problémakört ismerteti (83-86 skk.), majd a ‘Védőbeszéd’ céljával (89-90 skk.) és hatásával kapcsolatos kérdéseket vizsgálja meg (93-106).30 Ezután kerül sor a törvényszéki beszéd jellegét öltő Apologeticum jogi, illetve rhétorikus szövegként való bemutatására (106-108),31 majd a tertullianusi ‘Védőbeszéd’ egyes részegységeinek vagy passzusainak értelmezése következik (108-138).32

Mindez jól tagolt formában, alapos interpretációk során át valósul meg. Megítélésem szerint a második rész Zilling könyvének legjobban megírt, gondolatokban leginkább gazdag része. Bár az itt tárgyalt anyag szinte kivétel nélkül a korábbi szerzők megállapításainak kritikáján vagy újragondolásán alapul, a német kutatónő metodikája, argumentációja és világos stílusa mégis jelentős hozzájárulás a tertullianusi Apologeticumhoz kapcsolódó kérdések jobb megértéséhez.

(III.2.1.) Az Apologeticum egyes szövegrészeinek elemzése során Zilling először a mű keletkezésével kapcsolatos kérdések megválaszolására, illetve újragondolására vállalkozik. A német kutatónő itt annak, a korábban Carl Becker által felvetett tézisnek33 a létjogosultságát kívánja igazolni, miszerint a művet Tertullianus két változatban alkotta meg. Az elsőt, a Codex Fuldensis néven ismert szöveget Tertullianus bizonyára a Kr. u. 197- es év késő őszén Karthágóban végbement eseményeket követően írta. Megjelentetésének oka34 35 - Zilling szerint - az ott élő keresztény közösség fenyegetettsége lehetett. (A Kr. u. 197. évi trónharcok során a karthagói gyülekezet tagjai kivonták magukat a császárnak, Septimius Severusnak teendő alattvalói eskü letételének követelménye alól. A „pogány” közegben ez visszatetszést keltett: keresztényellenes hangok hallatszottak, sőt zavargásokra is sor került.35) Az Apologeticum első, sietősen megalkotott szövegváltozatát szerzője azután később átdolgozta. Hogy mikor, nem tudhat28 Teil ti: Tertullians Apologeticum.

2« A tertullianusi Apologeticum datálásának kérdéséhez ld. Zilling, 85: „Ende 197”, ill. 209; 210. Hasonlóképpen határozta meg a mű keletkezésének időpontját már T. D. Barnes (i.m. 55: „autumn 197 or later”), majd újabban az angol ókortudomány reprezentatív vállalkozásának szánt The Cambridge Ancient History újabb sorozatának [CAH2; Second Edition] tizenkettedik kötete is: The Crisis of Empire, A.D. 193-337, Cambridge 2007 (2005), 772; vö. 585.

3° Teil II. Kap. 3.1-6: Adressaten und Ziele.

3' Teil II. Kap. 4: Das Apologeticum als Gerichtsrede.

3Z TeilII. Kap.5.1-5: Einzelinterpretation.

33 Carl Becker, Tertullians Apologeticum - Verteidigung des Christentums. Lateinisch- Deutsch. Herausgegeben, übersetzt und erläutert von Carl Becker, München 1954, 229 skk. és uő., Tertullians Apologeticum, Werden und Leistung, München 19612,120 skk. Vö. ehhez Zilling, 83-86. és 89 sk..

34 Teil II. Kap. 2.2: Die Frage nach dem konkreten Anlass fiir die Herausgabe des Apologeticum.

35 Ezt a feltevést Zilling csak közvetett adatokkal tudja alátámasztani: 90-93 (Teil II. Kap. 2.3: Septimius Severus und die Christen).