Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)

2014 / 1. szám - DOKUMENTUMOK - Szvitek Róbert József: Ellenségeskedés a dunántúli evangélikusok és reformátusok között az 1630-as években

142 Egyháztörténeti Szemle XV/1 (2014) li. Kanizsai Pálfi János dunántúli református püspök, németújvári lelkész Kis Bertalan dunántúli evangélikus püspök, sárvári lelkészhez. Németújvár, 1632. május 20. Lelőhelye: föl. 284-286. Reverendissime et clarissime domine, et frater mihi observande. Salutem et debitam servitiorum meorum commendationem.419 Megérkezvén Isten segítségével Kiskomárból, legelső gondul is azt választám magamnak, hogy a mitőlünk ott celebráltatott particularis synodusnak rendje és exitusa felől kegyelmedet mint kedves fráteremet certificálnám. Nem gondolkodván semmit abban, hogy affelől való írásom kedves újság gyanánt vétettetnék kegyelmedtől, holott én is kegyelmednek hozzám való halhatatlan jó akaratjának tapasztalható jelenségei közé szám­lálnám, ha kegyelmed is engemet a kegyelmed csepregi generálisának420 exitusa felől levele által certificálni méltóztatnék. Gyűltenek volt azért fel a mi atyánkfiái abba a particularisba, hála legyen Istennek nem meg vethető számmal és sereggel. Vártuk a kegyelmed becsületes legátusait is, és ugyan tisztességes szállásuk is rendeltetett volt Sárkány István uram házánál, de abbéli várakozásunk hiábavalóvá tétetteték, mellyen csodálkoztunk is, bánkódtunk is. Azért, hogy Jagonicsnak dolga a kegyelmed kívánsága sze­rint nem complanáltathatott,421 ő úgy vagyon igenis akarta, hogy senki aki ellene ágált422 volna nem compareált, mivelhogy jure regni42a ő magára is ítélte tartozni amaz törvénybe bevett regulát.424 Actore non comparente reus simpliciter absolvitur.425 Istennek providentiajából esett az kétség nélkül, hogy kegyelmed arra nem bírta magát, hogy közinkbe legátusokat e dolog felől nem küldött. Merthogy az, úgymint Jagonics dolga, nem szintén oly nagy botránkoztató gonoszság lett legyen, amint kegyelmed kietleníti, ilyen két jelenségből bizonyosodtam meg felőle. Az első jelenség Gregorius Szobinak avagy Csalának e dolog felől Andreas Komáromihoz,426 a csur­gói42? ministerhez428 írt levele, amelyben salutálja429 a kiskomáromi külső s 419 Igen tiszteletre méltó és jeles, nagyrabecsült uramnak és barátomnak. Üdvözletem és elkötelezett szolgálatom ajánlom. 420 általános ti. zsinata 421 egyengettethetett 422 tiltakozott 423 az ország törvénye 424 szabályt 423 Ha a felperes nem jelenik meg, az alperest egyszerűen fel kell menteni. 426 Komáromi (Révkomáromi) Andrást 1632. május 12-én csurgói evangélikus lelkészé avatták fel, 1634-ben már zákányi lelkész. EOL. AGE. V. 6. föl. 115.; Payr, 1924. 475. p. Payrnál 1635-től zákányi lelkész, de mivel az erre vonatkozó bejegyzés az 1635. június 13-án Röjtökön megtartott részzsinat jegyzőkönyvi részében található, és arról szól, hogy Révkomáromi András zákányi lelkészt karácsonykor Dernyére áthívták prédikálni, de a kaproncai pap elfogatta és a kaproncai főkapitány fogságban tartja, már 1634-ben is Zákányban kellett szolgálnia. E levél értelmében korábban Csurgón, mint református lelkész tevékenykedett, hiszen másképp a lábodi lelkész neki írt levele nem juthatott volna Kanizsai Pálfi püspök kezébe. 427 Csurgó (Somogy vármegye) 428 lelkészhez

Next

/
Oldalképek
Tartalom