Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)

2014 / 1. szám - DOKUMENTUMOK - Szvitek Róbert József: Ellenségeskedés a dunántúli evangélikusok és reformátusok között az 1630-as években

Ellenségeskedés a dunántúli evangélikusok és reformátusok között... 143 belső ministereket* 430 s azt mondja: kik noha úgymond méltatlan ispajámnak431 Szigetvárban reám levelet irtanak volt némelyeknek ellenem való vadlásokból etc., melyet én nem annyira tulajdonítok őkegyelmeknek, mint azoknak, kiket jól ismertem, s néha velük jól is cselekedtem etc. Ugyanazon levélben több szókkal is emberséges emlékezetet tesz a kiskomáromi mindkét minister felől és ő magát nekik szeretettel ajánlja, hogy ha Isten élteti, őkegyelmekkel is szemben lévén megismerkedik, és sem őkegyelmek ellen, sem a mi becsületes gyülekezetünk ellen nem akar semmiben is véteni. Második jelenség az, hogy a Szigetben való levélírás után Jagonics és Csala Légradon a senior asztalánál eggyütt voltak, és egymással emberségesen beszélgettek, és mivelhogy azelőtt egymást nem ismerték volt, barátságos maguk ajánlásával váltak el is egymástól. Sőt Csala még arra is ajánlotta ugyanott magát, hogy az én Kiskomárba való menetelemet megértvén, honoris gratia432 följön a mi particularisunkba. Ezek így lévén meg is mondom, hogy az a Jagonics levélírása nem oly so­kakat megbotránkoztató gonoszság amint kegyelmed kietleníti, és azért jólesett, hogy kegyelmed e dolog felől senkit alá nem fárasztott, mert ebbéli fáradtsága a kegyelmed atyafiának hasonló lett volna amaz egy régi közbe­szédhez, hogy egyszer két gyermek viaskodván egyik a másiknak fejét be­törte volt, és midőn az atyja a sebes gyermeket a bíróhoz vinné, az útban látta az a sebes gyermek a másikat, akitől meg sebesíttett volt, és megszó­lítván mondotta azt: Várj meg, csak ím az apám a bíróhoz viszen, s ha on­nan megjövök ismét eggyütt játszunk, melyet hallván a gyermeknek atyja, bíróhoz menő szándékát félbe hagyta, gondolván azt, hogy vakok vínak, s tarkájuk mind egy. De ezt ebben hagyván, esék ugyanazon synodusban értésemre, hogy Kóbor Surdról Marcaliba, az úr őnagysága jószágába, ahol azelőtt is lakott volt, akar visszaköltözni, kinek oda visszaköltözése felől némelyek így augurálnak,433 hogy alig kerülheti el ott Marcaliban Kóbor, hogy a török vajda fogságába ne essék, mert mivelhogy az ő első ott lakásá­ban kölcsönbe egy fattyú leányt épített volt, aki most is ott él. Ha történik az, (hogy az ő szokása szerint) polgár ifjakkal együtt részegeskedik, talál­kozhat oly, aki azt az ő cselekedetét gyalázatosán neki szemére lobbantja, és abból aztán fiet descensus ad rixas et verbera,434 mely miatt a török vajda435 a bírságnak örülvén kezdi Kóbort Lakba436 vinni, honnan nem lehetséges, hogy valami bírság nélkül kiszabadulhasson. Ezt én kegyel­mednek barátságosan jelentem meg, nem árt azért, ha atyafiára következő kelepcének eleit veszi. Mert noha de futuris contingentibus non est determinata veritas,43? mindazonáltal a török fútta földön sok injuriák438 szoktak esni, még a magukat egyenesen viselő ministereken is. Adhatom 424 köszönti 430 A külső és belső jelzővel a városi és a várbeli lelkészre utal. 431 szpáhimnak 432 kegyes tisztelettel 433 jósolnak 434 eljutnak a veszekedésig és egymás hibáztatásáig 433 Általában ötven gyalogos élén álló tiszt. 436 Lak (Somogy vármegye), ma Öreglak «7 a jövőben bekövetkező eseményeket nem lehet pontosan ismerni 438 törvénytelenségek, jogtalanságok

Next

/
Oldalképek
Tartalom