Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)

2014 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Csorba Dávid: Adalékok Debreceni Ember Pál kéziratban maradt szövegeinek irodalmi hagyatékához

56

Egyháztörténeti Szemle XV/4 (2014)

maradt volna: a híres személy parentációja, ennek teológiai exegézise és irodalmi formája miatt. Forrás híján csak annyit rögzíthetünk, hogy Debreceni Ember Pál kéziratban maradt szövege több úton kerülhetett Patakra: a Komáromi Csipkés-családon és a Szatmári Paksi-családon keresztül. A Csipkések is ó'rizhették vagy leírathatták maguknak, ahogy pl. Ember Pál régi barátja, tanárkollégája, id. Csécsi János felett Patakon elmondott búcsúztatóbeszédet a parentált fia, pataki professzor, if. Csécsi János őrizte meg kéziratos másolatban.2s Ennek autográfját nem ismerjük, Ember Pál fennmaradt kézirataiban utalás sincs rá. A városi lelkész és professzor unokái közül a főág Biharban maradt, de Abaúj, Bereg, Borsod, Heves, Máramaros, Ugocsa, Zemplén és Nógrád megyében is otthonra talált a Komáromi család egy-egy ága, s rajtuk keresztül is bejuthatott Patakra az ominózus beszéd.

De mégis sokkal valószínűbb, hogy a Szathmári Paksiak őrizték meg ezt a szöveget. 1734-ben Erdélyből visszaköltöztek Patakra, s bár debreceni águk is lett (pl. Szathmári Paksi István, debreceni professzor személyében). Debreceni Ember Pál kéziratainak nagy része a család pataki ágának hagyatékaként került a Bodrog-parti Athénba, melyeket 1790-ben bevételezett s rendezett Szombatin János, a kollégium tudós könyvtárosa (ld. még alább). Vagyis a kézirat 1678 és 1790 között a családdal együtt vándorolhatott, és csak mintegy 20 esztendőt tölthetett a pataki könyvtárban, amikor az 1812-13-as iskolai évben a diákkönyvtáros, Ádám István kiemelte az egyik kötetből (mely akár Ember Pál hagyatékából is származhatott), s magával vitte. A kézirat ismét negyedszázadot töltött magántulajdonban, majd a debreceni kollégiumi könyvtárba kerülve nyoma veszett: jobb esetben csak 200 éve lappang.

Szövegszerkesztés, kéziratkiadás Debrecenben

Komáromi Csipkés György életművével még később újra találkozott Debreceni Ember Pál. Az egyik kéziratos kötete első lapjain található szómagya- rázatos exegetikai jegyzetek alapján nemcsak olvasmányélményre, hanem ennél sokkal többre kell gondolni. A Debrecenben 1705-ben írt és itt őrzött kötet legelején a következő bejegyzés áll: „Annota[ti]ones et Animadversiones Critica in versionem Biblior[um] Hungaricam ex Hebraeo fonte strictior[um] ac fuere priores, a p. m. Cl. Georgio Csipkés Comáromi, S. S. Th. D. et Ecclesiast[es] Debrecinensi concinnatae, ad postulatu[m] cujusde[m] viri Rév. Illustris Edition, operis malientis, institutae, Mense Quintili[s], An. 1705.”* 26 Azaz a Csipkés Biblia 1678, a szerző halála óta készen lévő, kéziratban kiadásra váró, az 1680-as évek elején több ízben zsinati határozattal megerősített szövegét még 1705-ben is revideáltatta a debreceni kerületnek az ezzel a feladattal megbízott bi*5 Debreceni Ember Pál: [Halotti beszéd id. Csécsi János felett.] [Kézirat.] Leírta: ifj. Csécsi János, 1708k. - Collectio Tsétsiana. [H. n.], 1708. 6 ff. - Sárospataki Református Kollégium Nagykönyvtár Kézirattára (Sárospatak) (továbbiakban: SRKNK.) Kt. 205/6.

26 [Debreceni Ember Pál prédikációi.] [Kézirat.] [Debrecen], 1704-1705. 126 ff. - DRKNK. R552, 2r.