Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Csorba Dávid: Adalékok Debreceni Ember Pál kéziratban maradt szövegeinek irodalmi hagyatékához
Adalékok Debreceni Ember Pál kéziratban maradt szövegeinek irodalmi... 57 zottsága. A külföldön is héberes disputációkat készítő,2? és ekkor a cívisvárosba beszoruló tudós lelkészt, Ember Pált bízták meg, hogy az ószövetségi részeket vizsgálja felül. A kézirat elejének 8 lapja erről a munkáról tanúskodik: van, ahol ragozást pontosított, máshol egy párhuzamos szöveghely miatt más fordítást javasolt, ismét máskor tömörítésre, egyszerűsítésre utalt (pl. a sáskák bibliai négy fajtájának fordításánál), vagy éppen egy már létező másik fordítást (az Athias Kiadó zsidó bibliáját, vagy éppen az 1686- os Tótfalusi kiadást) jobbnak tartott.* 28 Láthatóan foglalkozott a kérdéssel, de a rövid terjedelem miatt két dolog lehetséges. Vagy Ember Pál nem a teljes Ószövetség átnézésére kapott felkérést, vagy csak rövid ideig tudott ezen dolgozni. 1704 márciusától került Debrecenbe szolgálni, 1705 májusában kapta ezt a feladatot, de ez év őszén, október 19-én már menekült Debrecen városa a hadak elől, s Ember Pál is továbbállt. A kis kötet összeállítása adhat erre magyarázatot: az elején találhatók az exegetikai jegyzetek, míg a lectio continua szerinti újszövetségi páli levelek magyarázatai futnak 1704 áprilisától egy éven át, majd egyéb prédikációs jegyzetek következnek. A páli levelek magyarázatát Ember Pál egy másik kötetében folytatta, s ezt vitte tovább magával Liszkára.29 * * Az előbbi kötetét valószínűleg Debrecenben hagyta menekülésekor, az utóbbit magával vitte, folytatta, vagy - mint ezt a 16-rét alakú kötet belső tábláján olvasható - a debreceni vész után írta össze a még szatmári vész óta elvesztett iratait, és kezdte újra rendszerezni azokat, s ezek lenyomatát őrzi ez a kötet. így az előbbi, a Debrecenben maradt kötet elején olvasható elemzések (a Csipkés Bibliának a korrekcióit tartalmazó részek) hátterére magyarázat lehet, hogy az akkor már írt prédikációvázlatainak az előzéklapjain kezdte el, de ott nem folytathatta nagy terjedelemben. Ha volt folytatása, akkor azt elveszthette, a Patakon és Pápán őrzött kötetei erre nem utalnak sehol. Szatmári lelkészségéből (1701-1703) Ember Pál szintén a város feldú- lása miatt menekült el. Sokáig kitartott, a gyülekezettel a külvárosba vonult: az ott tartott ünnepi prédikációk ránkmaradtak egyik Patakon őrzött kötetében.3° A gyülekezetéhez való hűségét mi sem jellemzi jobban, hogy még debreceni lelkészsége idején is többször visszament szolgálni Szatmár- ra. A cívisváros pedig befogadta, s igyekezett minden eszközzel megtartani. Neki külön megnyitották az ispotályi lelkészséget: azelőtt is kellett az ispo- tályiak számára szolgálni, de a nagytemplomi lelkészek plusz feladataként. Most azonban Ember Pál önálló státuszt és fizetést kapott, és persze elvárták tőle, hogy rendszeresen szolgáljon a másik két templomban is (a mai Nagytemplom helyén álló Szentháromság templomról és a mai Kistemp- lom előtti ún. Színről van szó). w RMK. III. 3389.; POSTMA, FERENC - van Sluijs, Jacob: Auditorium Academiae Franekerensis. Bibliographie der Reden, Disputationen und Gelegenheitsdruckwerke der Universität und des Athenäums in Franeker 1585-1843. Leeuwarden, Fryske Akademy, 1995. (Fryske Akademie, 760.) 85/1686.2; 91/1686.2. 28 DRKNK. R 552, lr-5r, 3V. *9 [Debreceni Ember Pál prédikációi.] [Kézirat.] Debrecen, 1705. 122 pp. - SRKNK. Kt. 261. 3° Ember, Paulus Debreceniensis: Sermones I-CIX. [H. n.], 1702-1709. 436 pp. - SRKNK. Kt. 264.1704. december 27.
