Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Nemes Gábor: Elszalasztott lehetőségek. VII. Kelemen pápa és II. Lajos országainak belpolitikája (1523-1526)
Elszalas2tott lehetőségek. VII. Kelemen pápa és II. Lajos ... 5 vállalt az egyes felek közötti közvetítésben.11 1433. november 30-án a cseh országgyűlésen a kelyhesek és a zsinat között egyezség született: a „compactata Pragensia”, amelyben a zsinat feltételesen elfogadta az ún. „négy prágai cikkelyt”.12 * * * Ezt még további elhúzódó tárgyalások követték, a mindkét fél számára elfogadható egyezmény szövegét végül 1436. július 5- én a jihlavai országgyűlésen hirdették ki, ezt IV. Jenő pápa két ízben is jóváhagyta.'3 A kelyhesekkel való egyesülésre az utraquista Podjebrád György királlyá koronázása is új lehetőséget teremtett, hiszen koronázási esküjében megígérte, hogy tévelygő alattvalóit visszavezeti az Anyaszent- egyház engedelmességére. *4 Az esküben foglaltak elmaradása után a Szentszék Podjebrád ellen fordult, Mátyás magyar királyban pedig tökéletes szövetségesre találtak, aki sereggel vonult az „eretnek” cseh uralkodó ellen. A compactatát - melyet 1462-ben II. Pius pápa érvénytelennek nyilvánított - György király halála után, Jagelló Ulászló megválasztásakor is szem előtt tartották. A Mátyás ellenében megválasztott Ulászló Kutná Hora-ban (Kuttenbergben) vállalta, hogy az érvénytelenített egyezményt újra elismerteti a Szentszékkel a katolikus és utraquista párt közötti harc békés lezárása érdekében.1» 1485-ben a Kutná Hora-i béke - amelyben Mátyás és Ulászló kölcsönösen elismerték egymást - a két felekezet békés egymás mellett élését kisebb-nagyobb zavargásokat leszámítva megoldotta, de a vallási kérdésekben meglévő nézetkülönbségek megmaradtak. Miután Ulászló 1491-ben magyar király is lett, az ügy a Jagelló-ház belső ügyévé vált. Ugyanakkor a békének 1512- ben örök időkre történő meghosszabbítása is arról árulkodott, hogy Ulászló a kelyhesek uniójával nem kívánt érdemben foglalkozni.16 11 Fraknói, 1902.23-24. p. 12 TÓTH Szabó PÁL: A cseh-huszita mozgalmak és uralom története Magyarországon. Bp., 1917.120-121. p. ■3 Uo. 134. p.; Kalous, Antonín: Tárgyalások az utraquisták és a római egyház egyesü- léséró'l: a kiegyezés politikája. In: Szentírás, hagyomány, reformáció. Teológiai- és egyháztörténeti tanulmányok. Szerk.: F. Romhányi Beatrix - Kendeffy Gábor. Bp., 2009.154-163. p. (továbbiakban: Kalous, 2009.) 154-155. p. * Theiner, AUGUSTIN: Vetera monumenta historica Hungáriám sacram illustrantia. II. Roma, i860, (továbbiakban: THEINER, i860.) 405-406. p., n. 580.; FRAKNÓI, 1902. 111-112. p.; KALOUS, 2009.155. p. - Podjebrád fejére két magyar főpap, Salánki Ágoston győri és Szilasi Vince váci püspök tette a koronát. Ld.: Nemes Gábor: Salánki Ágoston győri püspök. In: Összekötnek az évezredek. Szerk.: J. Újváry Zsuzsanna. Pi- liscsaba, 2011. (Pázmány Történelmi Műhely. Történelmi Tanulmányok 3.) 41-51. p.; 47-48. p. >5 Fraknói, 1902. 138-141. p.; Kalous, 2009. 155-156. p.; Kalous, Antonín: The Politics of Church Unification: Efforts to Reunify the Utraquists and Rome in the 1520s. In: Friars, Nobles and Burghers - Sermons, Images and Prints. Studies of Culture and Society in Early-Modern Europe. In memoriam István György Tóth. Ed.: Miller, Jaroslav - Kontier, László. Bp.-New York, 2010. 181-197. P- (továbbiakban: Kalous, 2010.) 182-183. p. 16 Kalous, 2009.157-158. p.; Kalous, 2010.184. p. - A kelyhesek többször is felajánlották, hogy amennyiben a Szentszék szentesíti a bázeli zsinaton elfogadott pontjaikat, készek visszatérni az Anyaszentegyházba. A tárgyalások azonban nem vezettek eredményre. Fraknói, 1884. cxiv. p.
