Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kónya Péter: Evangélikus iskolák Sáros vármegye területén a 16. és a 19. században
82 Egyháztörténeti Szemle XV/1 (2014) nak és Sáros vára kapitányának, Werner Györgynek a segítségével 1556- ban a Magyar Kamara szolgálatába állt.49 Gyalui uralkodói szolgálatba való távozása után a gimnáziumot a Wittenbergben végzett Walter Ferenc (1556-1566) és Melczer Orbán (1565-1571) vezették. Az iskola élén a következő híres személyiség Fabinus (Fabinyi) Lukács volt. Az ő iskolavezetése (1571-1584) alatt került sor az eperjesi könyvnyomda alapítására, amelynek egyetlen ismert nyomtatványa Fabianus Lukács Exempla declinationum et conjugationum c. munkája volt. Ez a diákok számára előírt könyv volt az első nyomtatott tankönyv Magyarországon. A rektori hivatalból való távozása után könyvkereskedő és szenátor lett. Ebben az időben az iskolát már gimnáziumnak nevezték.50 Az évszázad végén a rektori helyen a következők váltották egymást: Wagner Jakab (1585-86), Carolus György (1586-1590) és Sculteti Szeverin (1590-1591), akinek a Bártfára való távozása után a város két évig nem volt képes megfelelő embert találni e hivatalba, és az iskolát konrektorok vezették. 1594-ben lépett be a rektori hivatalba az eperjesi iskola egyik leghíresebb rektora, Bocatius (Bock) János. Több szakmunka és költői mű szerzője volt, amelynek köszönhetően az uralkodótól megkapta a „Poeta Laureatus Caesareus“ nevet. Elsőként vezetett be az oktatásba gyakorlati módszereket, főleg diákokkal való kirándulásokat (első tanár volt, aki a diákjaival meglátogatta a Magas-Tátrát), és az év végi ünnepélyes záróvizsgákat a városi tanács jelenlétében.51 Ezek után, ahogy a kassaiak felajánlották neki a városi hivatalt, 1599-ben elhagyta Eperjest.52 53 Bocatius után az eperjesi gimnázium vezetésében egymást váltották: Fabini Miksa (1600-1607), Rohács Menyhért (1607-1608), Goltz Dániel (1608-1612) és Cosmann János (1612-1618). Annak ellenére, hogy nem voltak olyan jelentős személyiségek, mint Bocatius, az iskola ebben az időszakban is dinamikusan fejlődött. A gimnázium fejlettségi fokának emelkedése, az oktatás magas színvonala a város dinamikus gazdasági fejlődésétől függött, amely ebben az időszakban a legnagyobb virágzását élte. A magisztrátus magas összegeket költött az iskola fenntartására, a professzorok anyagi bebiztosítására és a diákok támogatására. Ebben az időszakban a gimnáziumban a rektor, a subrektor és a konrektor kivételével hét tanár és három kántor (német, magyar és szlovák), valamint egy segédtanító tanított.53 A rektor tisztségében a következő híres személyiség Seredi János (1629-1639) volt. Szerepet játszott az iskola további fejlődésében, amelyet a működése alatt „Celeberrimum Gymnasium“-nak neveztek.^ Utána egy rövid ideig a rektori hivatalt Jakobeus Jakab töltötte be (1639-1640). Mint « Hörk, J.: Az Eperjesi ev. kér. Collegium, 35., 332.1. 5° Uo., 40; LUKÁC, Eduard: Presovská mestská skola - jej vyvoj, poslanie a najvyznamnejsí rektori. In: Otcenás, M. - Kónya, P. Ed.: Jakub Jakobeus, zivot, dielo a dóba. Presov 1993,18.1. 51 Lukác, E.: Presovská mestská skola , 18.1. 52 Kassán a gimnáziumi rektori állás mellett rövidesen betöltötte a szenátori és a bírói tisztséget is. 53 Hörk, J.: Az Eperjesi ev. kér. Collegium, 53.1. m Lukác, E.: Presovská mestská skola ,19.1.
