Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kónya Péter: Evangélikus iskolák Sáros vármegye területén a 16. és a 19. században
Evangélikus iskolák Sáros vármegye területén a 16. és a 19. században 83 rektor és szlovák evangélikus lelkész nyomtatott formában adott ki több verset, prédikációt, teológiai és történelmi munkát.58 A következő évben Biner Ernő (Hilarius) volt a rektor. Dürner Sámuel rektorátusa alatt (1641- 1648) az iskola további fejlődésen ment keresztül főleg a magasabb tudományok rendszeres tanulásának, elsősorban a teológiának köszönhetően. Ez egyfajta válaszreakció volt a harmincéves háború alatt a magyar diákok külföldi tanulmányának bonyolítására. A teológia és a filozófia oktatása Eperjesre vonzotta a fiúkat a távolabbi városokból és megyékből is, így növekedett a gimnázium regionális jelentősége, s ezért akkoriban a Celeberrimum Gymnasium“-nak nevezték.s6 Az utódjának, Büringer Jánosnak (1648-1651) nem sikerült a szintet megtartani, ezért kellett a hivatalból elmennie. A távozása után javasolta az iskola és a plébánia néhány képviselője a híres Comenius meghívását a rektori helyre. A szubrektor (a későbbi magyar lelkész), Curiani György és a konrektor (később a második német lelkész), Sartorius Schneider János igyekezete azonban a parókia vezetése, de főleg a városi tanács kemény ellenállásába ütközött, és Comenius teológiai okokból nem volt a városban elfogadható.®? A század közepétől, Matthaeides János rektorátusa alatt (1651- 1655), de főleg Horváth András idején a gimnázium valódi líceum lett, a filozófia és a teológia tanításával a legmagasabb osztályokban. A diákok száma gyorsan növekedett (több mint 200-ra), és az iskola állandó teremhiánnyal küszködött. Aktuálissá vált egy új épület felépítése, amelyet viszont néhány év múlva a kollégium alapítása oldott meg. A rektor mellett további híres személyiségek működtek az iskolában, mint például a két jelentős filozófus, Czabán Izsák és Bayer János, az ún. eperjesi filozófiai iskola megalapítói. Bayer János, aki 1662-ben a rektori poszton Horváth Andrást váltotta, kidolgozta a gimnázium főiskolára való átalakításának tervét. A városi tanáccsal való nézeteltérése miatt viszont még ennek a gondolatnak a megvalósítása előtt el kellett hagynia városi szolgálatát.s8 Az eperjesi városi iskola (gimnázium) 1667-ben szűnt meg a Felsőmagyarországi Rendek Kollégiumának megnyitása után. A három szabad királyi város gimnáziumain kívül a vármegye területén további gimnáziumok is működtek, illetőleg jelentősebb iskolák, amelyeket földesurak alapítottak és működtettek. Ilyenek voltak a nemesi és mezővárosi iskolák (szintén földesurak alapították és működtették mint a plébániák patrónusai) Berzevicén, Nagysárosban, Héthárson és Tapolyhanusfalván. Mindegyik a régebbi középkori plébániai iskolákra alapozott, amelyeket a földesuraik a reformáció hatására alacsonyabb gimnáziumokká alakítottak át. A berzevicei gimnáziumot a Berzeviczy család alapította a 16. század 70-es éveiben. A nagysárosi iskola is, amely a régi * * * * * ss KÓNYA, Peter: Problematika presovského pobytu Jakuba Jakobea. In: Otcenás, M. Kónya, P. Ed.: Jakub Jakobeus, zivot, dielo a dóba. Presov 1993, 25-27.1. s6 Hörk, J.: Az Eperjesi ev. kér. Collegium, 59-60.1. KÓNYA, Péter: Comenius, a híres pataki rektor eperjesi kapcsolatai. Miért működött Comenius Patakon és nem Eperjesen? In: Erdély nagyasszonya, Lorántffy Zsuzsanna. Emlékülés Lorántffy Zsuzsanna születésének 400. évfordulója alkalmából. Nyíregyháza 2001,41-49.1. s8 Hörk, J.: Az Eperjesi ev. kér. Collegium, 335.
