Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Nemes István: Az 1841. évi vármegyei vegyes házassági tiltakozási mozgalom erdélyi dokumentumai
Az 1841. évi vármegyei vegyes házassági tiltakozási mozgalom erdélyi dokumentumai1 Nemes István „Erdélynek három nemzete, négy vallása és így hét főbűne van” - mondotta 1841-ben egy öreg erdélyi vármegyei képviselő az egyik erdélyi törvény- hatóság marchális gyűlésén. Valóban, a vegyes házasságok miatt Erdélyben 1841-ben kirobbant országos vita azon sérelmi kérdések közé tartozott, amelyeket a haladási kérdéseket sürgető liberális erdélyi rendek a sérelmi politizálás körébe utaltak még az 1837-38-as országgyűlés során.2 Ám a sérelmi kérdések tekintetében már teljesen más volt a rendek álláspontja, mint a megelőző évtizedben. A Kolozs vármegyei politikus, Kovács Lajos a Pesti Hírlap Értekező c. rovatának hasábjain 1841. szeptember 11-én azt fejtegette, hogy annak ellenére, hogy Erdélynek halaszthatatlan ügye az úrbér és az unió rendezése, évek óta mégis a vallásügy és a választások kötötték le a vármegyék figyelmét.3 1841 elején már-már úgy tűnt, hogy a lakói által a vallásszabadság hazájának tartott Nagyfejedelemség elkerüli a vegyes házasságok kérdésében Magyarországon dúló heves vitát. Ám a helyzet másképp alakult: 1841. április 20-án Kovács Miklós püspök kiadta főpásztori levelét, amely olajat öntött a tűzre. Az előzmények Az 1837-38. évi erdélyi diétának vallásügyi szempontból két lényeges fejleménye volt. A nagyszebeni „csendes” országgyűlésen a rendek megválasztották az 1811 óta sérelmes módon, rendeleti úton betöltött kormányszéki tisztviselői állásokat. Bécs azonban a választásokat egyszerű jelölésként kezelte és meglehetősen szabadon válogatott a felküldött nevek közül, megsértve ezzel a szavazattöbbség elvét, összekeverve az állásokat és áthágva a vallási egyenlőség elvét, amely az erdélyi rendi alkotmányban a felekezetek politikai egyenlőségét is jelentette. Az udvar ráadásul - egy 1791-től hevesen vitatott hagyományt követve - a katolikus püspököt kinevezte kormányszéki tanácsossá. A választási sérelmek miatti viták fő témája az utóbbi kormányzati gesztus volt.4 Ám ugyanezen az országgyűlésen 1 A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program - Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. 2 Vő.: Az Erdélyi Ev. Reformátusok Fő Egyházi Tanácsok úttyán a Karok és Rendek eleibe terjesztik némely sérelmeiket orvoslás eszközlése végett, XCVII. ülés irományi, 72. szám alatt. In: Az Erdélyi Nagy Fejedelemség 1837-ik esztendőben május 26-kára Nagyszeben szabad királyi városba hirdetett Országgyűlésének irománykönyve. Nagyszeben, 1837. (továbbiakban: Országgyűlési irományok, 1837.) 172-194. p. Ld. még: Az Augustanum Fő Consistorium kérelme. CV. ülés irományi 79. szám alatt. In: Uo. 212-214. P-; ill- Az Erdélyi Unitária valláson lévők kérése. CXXVII. ülés irományi, 106. szám alatt. In: Uo. 265-266. p. 3 Vö. Kovács Lajos: [Cím nélk.] In: Pesti Hírlap, 1841. szeptember 11. 619. p. 4 Vö. Nemes István: A vallásügyi kérdés az erdélyi politikai életben a reformkorban. In: Studia Theologica Transsylvaniensia, 2013.1. sz. 39-70. p.
