Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)

2014 / 2. szám - RECENZIÓK - Szatmári Judit: Baráth Béla Levente: Hegymegi Kiss Áron Tiszántúl millennium kori püspöke

Baráth Béla Levente: Hegymegi Kiss Áron Tiszántúl millennium kori püspöke. Egy 19. századi református egyházkormányzó életútjának ismertetése. Önéletrajzi visszaemlékezései, válogatott művei és pályafutásához kapcsolódó dokumentumok alapján. A Függelékben Szabó András tanulmányával.

Budapest, Helikon Kiadó, 2012. (A csengerújfalusi O’sváth és vele rokon családok története, dokumentumai és írásai. V.) 407. P1815-1908: Hegymegi Kiss Áron végigélte a hosszú 19. századot, kortársként szemlélője és résztvevője volt a század fontos magyarországi változásainak. A kisnemesi eredetű, református papcsaládból származó Kiss Áron szép ívet leíró életútjának - 1848-as önkéntes tábori lelkész, 1900-ban református püspökként a főrendiház korelnöke - állít emléket a könyv. Nem egyszerűen életrajz (az is szerepel benne, róla és általa írott), de dokumentumkötet, Hegymegi Kiss Áron válogatott írásaival, kortársak róla szóló szövegeivel.

Az Előszó O’sváth Györgynek, Kiss Áron püspök dédunokájának tollából származik, aki A csengerújfalusi O’sváth és vele rokon családok története c. sorozat támogatója, megjelentetője.1

Az életrajzi kötet öt nagyobb egységre tagolódik. A Részleges leszármazási táblázat O’sváth György összeállításában a hegymegi Kiss család eredetét Kiss Albertig, II. Rákóczi Ferenc ezredes kapitányáig vezeti vissza, illetve Kiss Áron három házasságából származó gyermekeit, unokáit stb., az O’sváth családdal való kapcsolatát mutatja be napjainkig.

Az I. nagy fejezetben - Egy tg. századi református

egyházkormányzó pályafutása - Baráth Béla rövid bevezető után négy szakaszra osztva ismerteti meg velünk Kiss Áron életútját. A bevezetés Ravasz László idézete, a Református Szemlében 1908-ban megjelent méltatás Ravasz tollából, lényegre törően összefoglalja, mit is jelent Kiss Áron élete az utókornak (akár ma, száz évvel később is): .Átélte majdnem az egész XIX. századot, Klio kedves századát. Gyermekségében a harmincas évek reformmozgalmai töltötték el lelkét ábrándokkal és hevületekkel. Ifjúkora vérrózsákkal virágos, hisz ott küzdött a 48-as honvédek között. Férfikora az elnyomás ellen folytatott kockázatos küzdelemben telt el, öregségében pedig, mint a legnagyobb egyházkerület feje, új epochába vezérli népét: a XX. század korszakába. Valamint százada, úgy maga is forradalmi kezdetből áthaladt a válságok és küzdelmek korán, míg a gyümölcsözés idejét megérte és bő aratásnak örvendhetett. [...] Vele költözik egy egész korszak: a XIX. század magyar protestantizmusának korszaka.” (29. p.)

A Pályakezdésben Baráth Béla a szatmári református egyházmegye bemutatásával, a református lelkészcsaládok korabeli életének felvázolásával a protestáns egyháztörténetben nem járatos olvasó számára is ismerőssé teszi, milyen közegbe született 1815-ben Kiss Áron, idősebb

1 A sorozat előző kötetei: O’SVÁTH PÁL: Bihar vármegye Sárréti járása leírása. Bp., 2009.; UŐ: „Pandúrkorom emlékei...” és egyéb írások. Bp., 2010.; Az Almánfalvy Niamessny család története és dr. Niamessny Mihály a XX. század közéletében. Bp., 2011.; Ifj Niamessny Mihály és a temesvári levente per 1919-1920. Bp., 2010.