Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Oláh Róbert: Bibliák a kora újkori református lelkészi könyvtárakban
Bibliák a kora újkori református lelkészi könyvtárakban 11 A fenti előírásokat inkább alapvető elvárásként értelmezhették, mint szankciók alapjaként, hiszen hogyan is szolgálhatott volna egy református lelkész Biblia nélkül? A szigorú rendelkezések végrehajtására kevés adat ismert. 1650-ben például a nagyenyedi traktus meghagyta a csekelaki lelkésznek, hogy ha nem szerez Bibliát a következő partialis gyűlésre, nem kap eklézsiát.22 * * 25 Mi állhatott e mögött? Többnyire nem arról lehet szó, hogy hanyag lelkészek szolgáltak, akik nem vették komolyan a „Sola Scriptura” elvét, akiket egyházjogi eszközökkel kellett rábírni az Ige olvasására és hirdetésére. A magyarázatot inkább a korabeli könyvpiac működésében kell keresnünk. Magyar nyelvű Bibliából még a 17. század közepén is hiány volt. Erről tanúskodik Örvendi Molnár Ferenc, aki jászberényi rektorsága idején, 1663- 1664-ben azért nem tudta elkészíteni a bibliai könyvek verses kivonatát, mert nem volt magyar Bibliája.^ Ugyanekkor Komáromi Csipkés György is feljegyezte, hogy a lelkészek közül sem volt mindenkinek Bibliája.2« Tofeus Mihály erdélyi püspök azért küldte Tótfalusi Kis Miklóst Németalföldre, mert „látta [...] a hazai nyelvünkön nyomtatott Szentírás nyomorúságos hiányát”.2s A kis példányszámban készülő, ezért nehezen és drágán hozzáférhető hazai nyomtatványok mellett érthető, ha eleve kevesen jutottak magyar nyelvű könyvhöz. A Vizsolyi Biblia ára a megjelenés utáni évtizedekben meglehetősen borsos volt, közel három hízott ökör árán lehetett csak kapni.26 A Váradi Bibliát 10-12 forintra tartották,2? Tótfalusi néhány évtizeddel később aranyos Újtestamentomát 2 forintra, a teljes Bibliát 5 forintra limitálta.28 29 * * A régebbi, használt kötetek általában olcsóbbak voltak, szemben az új, legfrissebb tudományos eredményeket tartalmazó, modernnek számító kiadásokkal, így juthattak viszonylag kevés pénzért a külföldön tömegével nyomott latin Bibliához a peregrinusok. Az Adattárakban található református lelkészi könyvjegyzékek közül hét esetében tüntették fel az összeírt bibliák árát 1610 és 1748 között. Nem volt mellékes, hogy a kötet a megjelenése után mennyi idővel került a tulajdonoshoz. Ezt látjuk az elsőként 1705-ben kiadott Van der Hooght-féle héber nyelvű Bibliánál, amely 1714 körül már Magyarországon került ösz- szeírásra, 7 forint értékben.2? Piscator először 1602-1604-ben megjelent 22 Czeglédy, 1990.142. p. 23 Örvendi MOLNÁR FERENC: Lelki tár-ház avagy Az O es Uj Testamentum canonicus könyveinek rövid summái. Debrecen, 1666. (:::r - :::v) ívek. Idézi: FEKETE, 1985. 346. p. 2« Harsányi István: A magyar biblia. Bp., 1927. (Bethlen könyvtár, 10—11.) 122. p. Idézi: Czeglédy, 1990.142. p. 25 Tótfalusi Kis Miklós: Apologia Bibliorum. Hasonmás és fordítása magyar nyelvre. Ford.: Fekete Csaba. Előszó: Makkai László. Bp., 1985.133. p. 26 Czeglédy, 1990.140. p. 22 Bottyán JÁNOS: A magyar Biblia évszázadai. Szerk.: Pécsük Ottó. Sajtó alá rend.: Fekete Csaba. Bp., 2009. 79. p. 28 Erdélyi Féniks. Misztótfalusi Kis Miklós öröksége. Szerk.: Jakó Zsigmond. Bukarest, 1974. (továbbiakban: Jakó, 1974.) 170-171. p. 29 Magyarországi magánkönyvtárak, IV. Pótlások. Szerk.: Monok István. Sajtó alá rend.: Bajáid Rita et al. Bp., 2009. (Adattár a kora újkori szellemi mozgalmaink történetéhez, 13/4.) (továbbiakban: Adattár, 13/4.) 248-252. p.
