Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kónya Péter: Evangélikus iskolák Sáros vármegye területén a 16. és a 19. században
Evangélikus iskolák Sáros vármegye területén a 16. és a 19. században 93 iskolát, a parókiát és a Nebest-házat kapta meg a már visszaszolgáltatott kollégium épületével együtt.102 * * Bártfán néhány nappal később adta át az evangélikusoknak a bizottság a német templomot, a kórháztemplomot, a parókiát és az isko- lát.103 Kisszebenben a katolikusoktól elvett székesegyházat az iskolával és a parókiával együtt odaadták az evangélikusoknak.10-» 1705 és 1710 között már újra működtek az evangélikus gimnáziumok Bártfán és Kisszebenben, de már nem tudták elérni az előző korszak magas színvonalát. Kétségkívül az eperjesi kollégium volt a legjelentősebb a szabadságharc alatt megújított evangélikus iskolák közül. Röviddel a város elfoglalása után, még néhány hónappal a szécsé- nyi országgyűlés előtt Rákóczi Eperjesre küldte Berthóthy Ferenc hadi biztosát, aki 1705. január 2-án elrendelte, hogy a jezsuiták hagyják el a kollégiumot az evangélikusok javára. így 1705 elején, hosszú szünet után újult meg az eperjesi evangélikus kollégium. Tekintettel a majdnem tízéves evangélikus oktatás hiányára a városban, a vezetésnek sok problémája adódott. Ebben a helyzetben az iskolafelügyelők egyetlen lehetséges igazgatóval számoltak, mégpedig a kollégium volt diákjával és tanárával, Rezik Jánossal. Bár a jezsuiták visszaszolgáltatták a különböző ingóságokat, az iskola finanszírozása még mindig problémás volt. Az anyagi helyzeten való javítás érdekében 1705 márciusában a felügyelők és a kurátorok az egész magyarországi evangélikusságot megszólították a segítség és támogatás érdekében a kollégium számára.11« Még ha a gyűjtés eredménye közel sem érte el az 1665-ös évi szintet, mégis sikerült összegyűjteni néhány ezer forintnyi készpénzt és néhány száz forintnyi évjáradékot. Miután 1705 nyarán a polgárok megegyeztek a 'megyei nemesekkel, egy küldöttség indult XII. Károly svéd királyhoz, aki vállalta négy teológiát tanuló magyar diáknak a greifswaldi egyetemen, a királyi alumnisták között való tanulásának költségét, illetve négy diák tanulását a királyi kincstár költségén biztosította.106 107 Az 1707. évi áprilisi rózsahegyi zsinat nagy érdeklődést tanúsított az eperjesi kollégium iránt. A magyarországi evangélikus iskolák rendszerében különleges helyre sorolta a kollégiumot, és a három szuperintendensnek meghagyta, hogy rendkívüli bánásmódban részesítsék. Tekintettel az intézet nehéz anyagi helyzetére, a küldöttség országos gyűjtést szervezett a megsegítésére.1?7 A háborús események, az ország fokozatosan romló gazdasági helyzete és a hosszantartó pénzügyi nehézségek ellenére Rezik Jánosnak mind a négy évfolyamban sikerült biztosítania az oktatást. A külföldi kapcsolatoknak köszönhetően néhány diák külföldi evangélikus egyetemeken 102 Annales fata et vicissitudines. 103 Protocollum Pastorale Vetustior, 119-120.1. IO-t Status et fatorum Ecclesiae Evangelicae, 75.1. ‘°5 EOL Budapest, V. 12: Lectori Bonis literis faventi Cultum, Officia, Amorem 1606- 1610. 106 Hörk, J.: Az Eperjesi ev, ker. Collegium, 79.1. 107 EOL Budapest, I. a 9. 20: Originale Synodi Rosenbergensis Evangelicae in Memoria serenissime Posteritati conservatur.
