Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - C. Tóth Norbert: Az esztergom-szentistváni prépostság második vizitációja
Egyháztörténeti Szemle XV/1 (2014) Túri Fülöp Miklós Miklós Galgóci Miklós Királyhegyi Pál Mihály Mihály Fintai Miklós András iskolamester Kelemen Fekete Bálint Turóci Bálint János (Lóránt fia) Márton Pálosi András Pálosi András Az előbbi adatokból látható, hogy Gergely javadalomviselése tárgyában nem sokat haladtunk előre, noha az, hogy két társaskáptalanban is javadalommal rendelkezett, valamit jelezhet. Több kanonok (például Kis Balázs«2) példája arra utal, hogy néhány szentistváni kanonoknak több stalluma volt, illetve a székesegyházban folytatta pályáját. Gergely esetében két kanonok- sága miatt szintén elképzelhető, hogy később továbblépett és javadalmait székeskáptalanira cserélte. Az általunk vizsgált időszakban a székeskáptalan tagjai között három Gergely keresztnevű személyt találni: egy Gergely 1411. május 23-án,«3 Szanai Gergely érseki káplán 1411. november 5-én,«« Csepregi Gergely zólyomi főesperes pedig 1421. május 7-e és 1425. április ll-e között4? szerepel. Megérzéseink vannak arra nézve, hogy melyik lehet közülük Gergely őrkanonok, de biztos azonosításuk - egyelőre - nem lehetséges. Említése így nem segít a forrás keletkezési idejének meghatározásában. A forrásszövegben szereplő személynevek alapján tehát annyit állíthatunk biztosan, hogy a vizitációra 1403 és 1416 között került sor. További adatokat is fel kell tehát használnunk a szűkítéshez, noha azokkal már meglehetősen bizonytalan terepre érünk. Lényeges kérdés, hogy mikor hozták létre az őrkanonoki stallumot a szentistváni prépostságban. Az 1391. december 26-i alapítólevél alapján a prépostságban már kezdetben is lehetett őrkanonoki stallum, jóllehet arra csak egyetlen mondat erejéig tértek ki: „A sosoldi«6 (tized)negyedet, amelyet most Márton prépost tart néhai Demeter érsek adományából a kezén, (Kanizsai János érsek) átengedi és neki adja a szentistváni egyház őrkano- nokjának avagy sekrestyéjének, hogy annak jövedelmeiből a miséken szükséges világításhoz a (gyertyákat és olajat) beszerezze.”«? Az 1397. augusztusi vizitációban sem sok szó esik az őrkanonokról, ellenben a kilencedik kérdésre - harangoznak-e a kánoni órákra? - adott válasz szerint a templomban található haranggal szokta a prépost a megfelelő időben a többieket összehívni.«8 E két adat alapján felvetődik annak a lehetősége, hogy a * * * * «2 Ld.C. Tóth, 2014. «3 DF. 236411. «« ZsO. III. 1150. sz. «5 ZsO. VIII. 494. sz.; Uo. XII. 404. sz. «6 Vö. GyÖRFFY György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I—III. Bp., 1987. (a továbbiakban: Györffy, 1987.) I. 474. p. «? PÓR, 1909.100-101. p. 48 PÓR, 1909. 20., 106. p.
