Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - C. Tóth Norbert: Az esztergom-szentistváni prépostság második vizitációja
Az esztergom-szentistváni prépostság második vizitációja 9 prépostság első évtizedében az egyháznak nem volt őrkanonokja. Az alapítólevélben ugyanis arról nincsen szó, hogy a jövedelmet elvette volna az érsek a préposttól, ugyanakkor az egyházlátogatási jegyzőkönyvben található már idézett válaszból, illetve abból, hogy a káptalannak nem volt semmiről semmilyen inventáriuma,49 az következik, hogy a teendőket - több-kevesebb sikerrel - a prépost látta el. Kérdés ezek után, hogy mikor történt változás, mikor töltötték be először a stallumot? Magától adódik a lehetőség, hogy erre a prépostváltás, azaz Esztergomi János kinevezése után került sor. Ha már most az általunk a függelékben közölt vizitációt nézzük, abban több helyen is említést nyer az őrkanonok személye, illetve az őrkanonoki intézmény, sőt a harmadik válasz teljes egészében az ő feladatait ismerteti. A második válasz szerint az egyháznak prépostja és hat kanonokja van, akik közül az egyik az őrkanonok („ipsa ecclesia habet in se unum prepositum et sex canonicos et unum ex canonicis custodem”). A felelet tulajdonképpen megerősíti a fentebb már leírtakat: az egyháznak korábban is volt őrkanonokja, éppen csak nem a kanonokok egyike, hanem - hallgatólagosan - a prépost látta el a feladatokat. (Az 1397-es vizitációban felsorolták az összes kanonokot, s egyikük neve mellett sem szerepelt a méltóság, illetve az ugyanerre adott válaszban sem tettek említést az őrkanonoki stallumról.50) A harmadik kérdésre a káptalani tagok azt válaszolták, hogy az egyházukban senki sem vesz részt a lelkek gondozásában - majd éles váltással folytatták -, de az őrkanonok gondoskodik, őrzi a könyveket, kelyheket és más, az istentisztelethez szükséges dolgokat, továbbá nála vannak a sekrestye kulcsai, neki kell a szükséges időpontokban egyházukat nyitnia és zárnia („non habent aliquam in se curam animarum, sed custos pro tempore constitutus tenere, custodire et conservare libros, calices, utensilia, paramenta et ornamenta ecclesie et habere tenere claves sacristie et ecclesie ac apperire et claudere debitis horis”). Továbbá ő köteles gondoskodni az oltárokra és a misézéshez szükséges gyertyákról és lámpákról („tenetur amministrare sufficienter cereos et candelas ad altaria ad elevationem et ad cultum divinum pertinentes et opportunos”). Továbbá köteles a megfelelő órákban harangozni, hogy a misére és a vecsernyére összegyűljenek („tenetur pulsare congruis horis deputatis ad missam et ad vesperas”). A következő három pontban a misékkel kapcsolatos feladatait mondták el: minden vasárnap köteles a vizet megszentelni, illetve gondoskodni a szenteltvíztartóról („tenetur singulis diebus dominicis aquam benedicere et amministrare simul cum aspersorio”), a vizet, a bort és az ostyát elő kell készítenie a misére („aquam et vinum et oblatas sew hostias ad missas preparare et amministrare”), és végül az oltárokra - a holtakéra, illetve a többire - különböző időben (nagyböjtkor és máskor) használt térítőkét és más, a misézéshez szükséges holmikat köteles ragyogó tisztán tartani („velum ante manes altare et alia, que in quadragesima et aliis temporibus facienda consueveruntur et occurunt, peragere et providere et indumenta corporalia sew paramenta ad divinum cultum pertinentia 44 * 44 Pór, 1909.22. p. 5° Vő. PÓR, 1909.19. p. (6. kérdés.)
