Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - C. Tóth Norbert: Az esztergom-szentistváni prépostság második vizitációja
Az esztergom-szentistváni prépostság második vizitációja 5 esetben sem maradt fenn.) Mindez nem zárja ki azt, hogy közelebbi keletkezési időpontját ne lehetne meghatározni. A korábbi irodalomban a vizitáció - mint már említettem - 1400 körüli dátummal szerepel, de a forrásban lévő nevek alapján megkísérelhetjük a szöveg pontosabb keltezését, és ezzel együtt természetesen az egyházlátogatás időpontjához is közelebb juthatunk. Az első kérdésre adott válaszban szerepel János mostani érsek („modernus archiepiscopus”) neve. Ő nem más, mint Kanizsai János, aki 1387. október 9-től haláláig, 1418. május 30-ig mutatható ki az érsekség élén.‘s A következő előforduló személy Zsigmond magyar király. Felbukkanása a szövegben értelemszerűen érdemben már nem befolyásolja az előbb jelzett időhatárokat. Az első válasz további részében, ahol a káptalan birtokairól és jövedelmeiről esik szó, az egyik budai házuk kapcsán leírták annak szomszédjait is: egyik oldalról Garai Miklós nádor, másik oldalról Jakes György háza határolja. A ház szomszédjai már az 1391. december 26-i alapítólevélben is feltűnnek: néhai Garai Miklós nádor fia Miklós és Jakes fia György.* 16 Garainak akkor éppen nem volt semmilyen bárói tisztsége,1? ezért nem is tüntettek fel semmit a neve után. A jelen forrásban viszont Miklós már nádorként szerepel, ami alapján a szöveget legkorábban 1402 szeptemberében írhatták le (nádorságának vége kívül esik a már ismertetett időhatáron).18 * 20 Jakes György önmagában álló neve ugyanerre mutat, mivel ő 1402 első felében vesztette el tárnokmesteri tisztségét.1^ Halála valamikor 1415. november 13. és 1416. október 5. között következett be.2° Mindezek alapján forrásunk keletkezését 1402 vége és 1416 eleje közé helyezhetjük. Az időhatár két vége meglehetősen messze van egymástól, de a jegyzőkönyvben szereplő további két személy neve közül az egyik időbeli behatárolása reménnyel tölthet el minket. Az első válasz utolsó két mondatában ugyanis a szentistváni őrkano- nokságról esik szó, és ebben először János mostani prépost („prepositus modernus”), majd bizonyos Gergely úr („dominus”) neve kerül elénk, aki egy szőlőt birtokol. Kezdjük az előbbivel. Kanizsai János érseksége idején egyetlen János nevű prépostot ismerünk a szentistváni társaskáptalan élén, ő pedig nem más, mint Esztergomi vagy Újvárosi Miklós fia János, aki 1399 elejétől 1417. december 29-i haláláig állt a prépostság élén. Pályája jól nyomon követhető: Miklós fia János 1390. áprüis 14-én iratkozott be a bécsi egye•s Vajk ÁDÁM: Kanizsai III. János. In: Esztergomi érsekek, 1001-2003. Szerk.: Beke Margit. Bp., 2003.196-200. p. 16 PÓR, 1909.100. p. Engel, 1996. II. 81. p. 18 C. TÓTH Norbert: Nádorváltások a Zsigmond-korban (1386-1437). Az 1439. évi 2. te. nyomában. In: Tiszteletkor. Történeti tanulmányok Draskóczy István egyetemi tanár 60. születésnapjára. Szerk.: Mikó Gábor - Péterfi Bence - Vadas András. Bp., 2012. 53-65. p.; 60-62. p. ‘9 C. TÓTH NORBERT: Szabolcs megye működése a Zsigmond-korban. Nyíregyháza, 2008. 31. p. 20 Jakcs(i) (kusalyi) 1. tábla. - ENGEL PÁL: Középkori magyar genealógia. In: Magyar középkori adattár. Bp., 2001. (Arcanum Digitéka, PC-CD-ROM)
