Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 1. szám - KÖZLEMÉNYEK - C. Tóth Norbert: Az esztergom-szentistváni prépostság második vizitációja
6 Egyháztörténeti Szemle XV/1 (2014) temre, ekkor már a székeskáptalan őrkanonokságát viselte.21 Kinevezésére nem sokkal korábban kerülhetett sor, mivel elődje, Lengyendi János fia István 1389. április 3-án még a stallumban volt.22 23 24 * János nem tudni mikor, de borostyánkoszorúsi fokozattal tért haza az egyetemről.23 Az utolsó őrka- nonoki említését 1397. június 24-ről ismerjük, ekkorra már elnyert egy pozsonyi kanonokságot is.2<* 1398 legelején nógrádi főesperesként említik (közben újabb két stallummal gazdagodott: erdélyi és váradi kanonokságot kapott);2® ezt a tisztséget körülbelül egy évig viselhette, mivel 1399. április 28- án már Sóvári Sós László töltötte be azt.26 (Figyelemre méltó, hogy János és László mindkét javadalomban egymást váltotta.) János ismételt javadalomváltására azért kerülhetett sor, mivel az esztergom-szentistváni prépostság első, az alapításkor kinevezett vezetője, Márton prépost valamikor 1398 végén vagy 1399 elején elhunyt, utoljára 1397. október 9-én27 szerepel a forrásokban. Halála és a préposti méltóság üresedése éppen Esztergomi János korábbi javadalomviselésével határozható meg. Mindenesetre 1399. november 30-án már Esztergomi János volt a prépost. Ettől kezdve az eddig sem szokványos pályája meredeken tovább ívelt: 1404 és 1410 között ő irányította az esztergomi szentszék működését.28 29 30 * Majd Kanizsai János birodalmi kancellári kinevezésével az érsek őt tette meg helyettesévé, e tisztségét haláláig viselte. Ettől az időponttól kezdve hivatalából adódóan állandóan a király környezetében kellett tartózkodnia, illetve különféle megbízásokat teljesítenie.2« 1413-ban Istvánnal, a pozsonyi Szent Lőrinc-egyház plébánosával, kanonoktársával közösen sikerült elérnie Zsigmond királynál, hogy - szolgálataiknak hála - az uralkodó mentesítse a pozsonyi káptalant a korábban tőlük évente 100 aranyforint értékben szedett mindenféle adó megfizetése alól.80 János prépost 1417. december 29- én hunyt el, valószínűleg KonstanzbanA1 21 Schrauf Károly: Magyarországi tanulók a bécsi egyetemen. Bp., 1892. 12., 157. p.; TÜSKÉS Anna: Magyarországi diákok a bécsi egyetemen, 1365-1526. Bp., 2008. (Magyarországi diákok a középkori egyetemeken 1.) 58. p., 334. sz. 22 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, Collectio Diplomatica Hungarica. A középkori Magyarország levéltári forrásainak adatbázisa. Internetes kiadás (DL-DF 5.1) 2009. Online: http://mnl.gov.hu (továbbiakban: DL. vagy DF.); DL. 7459. 23 1392. IV. 25. (Mon. Vat. I/3. 192. p.) Eszerint a pápa neki adta a gömöri főesperességet, de kétséges, hogy ténylegesen is elfoglalta volna. 24 ZsO. I. 4847. sz. - A kanonokságot haláláig viselte. 23 ZsO. 1.5163. sz.; Mon. Vat. I/4. Bullae Bonifacii IX. P. M. Pars altera. 1396-1404.45. p. 26 Mon. Vat. I/4.119. p. 27 ZsO. I. 5004. sz. 28 1404. X. 7. - ZsO. II. 3430. sz.; 1410. II. 24. - A Balassa család levéltára, 1193-1526. Fekete Nagy Antal kézirata alapján sajtó alá rendezte és szerkesztette: Borsa Iván. Bp., 1990. (A Magyar Országos Levéltár Kiadványai II. Forráskiadványok 18.) 246. sz. 29 Ebbéli tevékenységére ld.: SZILÁGYI LORÁND: A Német Birodalom és Magyarország personális uniója, 1410—1439. In: A gróf Klebersberg Kuno Magyar Történetkutató Intézet Évkönyve, IV. Károlyi Árpád közreműködésével szerkeszti: Angyal Dávid. Bp., 1934- 159-203. p.; 165-167. p.; Illetve: BÓNIS GYÖRGY: A jogtudó értelmiség a Mohács előtti Magyarországon. Bp., 1971.102. p.; továbbá: ZsO. vonatkozó kötetek. 30 ZsO. IV. 612. sz. 3* ZsO. VI. 2684. sz., vö. a pápa 1417. december 16-i levelével. Uo. 1252. sz.
