Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamási Zsolt: A felcsíki római katolikus papság az 1848/49-es forradalom és szabadságharcban
90 Egyháztörténeti Szemle XV/4 (2014) re.55 Rajtuk kívül még egy földbirtokost ítéltek halálra: Miké Mihályt.66 Ez a tény már nagyon is árnyalja a felcsíki papság magatartását, hiszen a halálra ítélt csíkszéki papok között találunk felcsíkit is Fodor Antal személyében. Rajtuk kívül több pap is a felcsíki térségből vizsgálati fogságba került. Miután a fogságba vetett papokról az erzsébetvárosi esperes, Popoi József augusztus 15-én értesítette a megyéspüspököt, Kovács Miklós felszólította a ditrói papot, hogy részletes beszámolót küldjön a kerület papságáról.« Ebből további részletinformációkat szerzett a főpásztor.s8 Innen tudta meg, hogy a felcsíki kerületből fogságba került Sebestyén Gábor« Csíkszeredái plébános, részben „az ausztriai ház iránt ragaszkodó Tisztek, Urak”, de „magának a népnek is fel adása”55 * 57 * 59 60 következtében. Mellette ugyan 1849-ben elfogták Puskás Tamás csíksomlyói és Gyenge András61 csíkszentmihályi plébánosokat is, viszont „testi gyengeségük miatt az első Csík Szereda mellől a második pedig a Székely Udvarhelyről házukhoz vissza bocsátatván” megszabadultak - jelzik a nagyszebeni börtönben már hat hete raboskodó alcsíki- kászonszéki és gyergyói esperesek.62 Bodó János ferences szerzetes, a csíksomlyói tanoda tanára is fogságba került, előbb Marosvásárhelyen, majd évig volt ezért fogoly Komáromban, 1857-ben szabadult, de a fogság alatt egészsége annyira tönkrement, hogy a következő évben meghalt. - Ld. 31. sz. jegyz. 55 Sok vádat ellene nem tudtak felhozni, amint a ditrói pap is jelenti: „Fejérről semmi különöst büntetésre méltót nem tudok, de nem is hallottam.” - Ld. 31. sz. jegyz. s6 Az ő esetében egészen egyértelmű elítélésének oka. Csík egyik képviselője a pesti országgyűlésen, 1848. június 15-től kormányi kinevezéssel gyergyói alkirálybíró, majd csíkszéki kormánybiztos is. Endes, 1937. 271. p. 57 Kovács Miklós püspök levele a ditrói plébánoshoz. Gyulafehérvár, 1849. augusztus 23. - GYÉFKL. PL 85/1849. 58 Ld. 31. sz. jegyz. 59 Sebestyén Gábor Fancsalon született 1818-ban. Pappá szentelve 1841-ben, Csíknagyboldogasszonyon, 1842-től Csíksomlyón, 1843-tól Székelyudvarhelyen káplán, 1845-től Csíkszeredában adminisztrátor. A forradalom alatt tanúsított magatartása miatt 1849-ben kötél általi halára ítélték. Wohlgemuth 10 évi várfogságra változtatta büntetését, amelyet Olmützben és Josefstadtban töltött le, 1856-ban szabadult. 1858-tól Szászrégenben káplán és Nagyemyén adminisztrátor, 1865-től Székelyhodoson majd Szovátán plébános. 1885-től nyugdíjban, meghalt 1899. december 14-én. Ferenczi, 2008.393. p. 60 Itt az Endes Miklós listáján is szereplő Győrfi János gyergyóremetei plébánosra utal, aki letartóztatása után, 1856-ig volt börtönben. Feljelentése az egyházközség részéről történt Eránosz Jeremiás szerint: Győrfy János e forradalmi időben „elfelejtkezék ő is hogy pap és hogy vallási, s erköltsi dolgokról kellene szóllani a Néphez; sok jót tett népével, de most, midőn fel szólítottam volna egy könyörgő az Hadi kormányhoz felküldendő vissza botsátatását tárgyszó Levél írására, előttem ugyan nem, de azután sokan azt nyilvánították, nem hogy kémők vissza jövetelét, hanem azt fogják kérni hogy még tovább tegyék.” - Ld. 31. sz. jegyz. 61 Gyenge András Baróton született 1781-ben. Pappá szentelve 1805-ben, 1807-től Csíkrákoson plébános, 1808-tól Csíkcsicsóban, 1810-től Csíkszentmihályon. Meghalt 1855. február 10-én. FERENCZI, 2008. 260. p. 62 Tankó Albert csíkszentgyörgyi plébános és Mászáros Antal gyergyói esperes levele Kovács Miklós püspöknek. Nagyszeben, 1849. szeptember 18. - GYÉFKL. PL 338/1849-
