Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Posta Anna: Alistáli Farkas Jakab 1652-es respondensi felelete, mint Apáczai Csere János De summa scholarum necessitate című beszédének egyik forrása
Athenaskb&n olvasott az Akadémiai tervezet létezéséről, majd többéves kutakodás követte a felfedezést, Erdély megannyi köz- és magánkönyvtárát átfésülte, hogy rátaláljon a mű eredetijére vagy legalább egy másolati példányára. Végül már-már feladva a keresést Mikó Imre Arankagyűjteményében bukkant rá a tervezet 1740-es, Galambfalvi-féle másolatára, amelynek szövegét közre is adta.72 Az Akadémiai tervezet egy Barcsai Ákos fejedelemhez szóló ajánlással indul, amelyben Apáczai felsorolja azokat a dolgokat, amelyek ezen írás megalkotására indították őt. Ezeknek a gondolatoknak a magvát máris megtaláljuk Voetiusnak az iskolák hasznosságáról szóló értekezésében, ám annak nem az akadémiákat, hanem inkább a népiskolákat tárgyaló egységében. Voetius felhívja a figyelmet arra, hogy anyanyelvi iskolák nélkül, az ott megszerzett tudás híján az emberek egy barbár, küklopszi nép szintjére süllyednének. Apáczai egy akadémiai tervezet megírásába kezd, „fájlalván a szegény magyar nemzetnek Academiája nem létéből ki származott és ez világon széjjel terjedett BARBARUS nevét, s honjában is rettenetes kárát”.73 Az utrechti értekezésben a népiskolák érdeme az ifjú korban való engedelmességre szoktatás is, amelynek köszönhető a későbbiek során a felnőtt ember elfogadó attitűdje a társadalmi berendezkedés természetes hierarchiája iránt. Apáczai ezt a funkciót, ti. az engedelmességre szoktatást az akadémiáknak tulajdonítja, és így ez lesz a másik fő érv az akadémiák felállítása mellett, amire e tervezet sürget: „Tudniillik a tudománynak gyarapodása (mely Academia nélkül soha meg nem lehet), ékesíti és világosítja meg az országokat, és hogy ugyan azon által készíttetnek el (mely nélkül is nemzet ez föld hátán a miénknél inkább nem szűkölködik) az subditusok az Isten és fejedelmekhez való engedelmességre, (melyre ismét most Nagyságodnak országlásának kezdetiben vagyon legnagyobb szüksége).”7« Az ajánlás után Apáczai belekezd Egy magyar Academiának lerajzolásába, ám mielőtt ezt megtenné, így utal a De summa scholarum necessitate című kolozsvári beköszöntő beszédre: „Az Academiák, Collegiumok és Scholák szükséges voltáról és akadályairól másutt eleget szólván, itt csak azt illik meglátnunk, miképpen cselekedtesse meg azt az magyar nemzetben valamely kegyes fejedelem.”75 Tervezetében Apáczai hosszasan ecseteli, hogy egy akadémia felállítása esetén az egyes diszciplínák professzorai mennyi bért kapjanak, sőt arra vonatkozóan is tanácsot ad, hogy a bérezésre szánt összeget milyen pénzből forgassák ki: „És hogy az Academia valamiben segítessék az költségre nézve, szükséges, hogy haszonra valamicskét kívánjon, tudniillik egy urfitól egy aranyat, közönséges de jobbágyős Nemes ember gyermekétül egy tallért, egyházi nemes embertől egy forintot, vagy ha szegény rendű az ilyen, ötven pénzt, jobbágy ember gyermekétűi huszonöt pénzt. Hasonlóképen a kik graduáltatnak, azok is az Academia szükségére contribuáljanak [...] Ezen kívül az Diplomáért is kellessék vaAlistáli Farkas Jakab 1652-es respondensi felelete mint Apáczai Csere János De summa scholarum necessitate című beszédének egyik forrása 41 « Apáczai Cséri János Barcsai Ákos fejedelemhez benyújtott terve a magyar hazában felállítandó első tudományos egyetem ügyében. Közli: Szabó Károly. Pest, 1872. (Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből, III. 2.) (továbbiakban: Szabó, 1872.) 73 Szabó, 1872.7. p. z« Szabó, 1872.8. p. 75 Szabó, 1872.8-9. p.
