Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Posta Anna: Alistáli Farkas Jakab 1652-es respondensi felelete, mint Apáczai Csere János De summa scholarum necessitate című beszédének egyik forrása
42 Egyháztörténeti Szemle XV/4 (2014) lamit fizetni.”?6 Voetius ugyan nem időzik hosszan a pénzügyekkel, mégis fontosnak tartja, hogy az akadémiák mindenkor rendelkezzenek elégséges pénzösszeggel, bevétellel, amelyből tisztességes bért tudnak fizetni a dolgozóknak. Az utrechti disputációban feltételek sorát olvashatjuk, amelyek teljesülése szükséges az akadémiák felállításához. A megfelelő működtetéshez elengedhetetlen személyek között találjuk a dékánokat és a pedellusokat is. Apáczai hasonlóképpen vélekedik: „Az igazgatásról egyebet nem szólok, hanem hogy az Professorok közül esztendőnként járó szerrel egynek Rectornak kell lennie, a kinek mind külső s mind belső szükségeire az Academiának gondja légyen, és az nagyobb dolgokra Senatus Academicust, azaz a több Professorokat, bégyűjtvén, eligazítsa. Mely dolognak jobban végben vitelére mellette egy Pedellusnak is kell lenni.”?? Azonkívül Voetius az akadémiák környezetében többek között saját nyomda és botanikus kert létesítését javasolja. Apáczai ezek mellett még a könyvtárat és a konyhát is megemlíti: „Az ilyenképpen felállatott és rendelt Academia mellé penig Typographia, Bibliotheca és Hortus Academicus szükséges [...] Nem ártana egy konyhának is lenni a holott ki-ki szükségére valót pénzért, ha keresne, találna.”?8 E néhány említett példából is jól kitűnik, hogy bár Apáczai beköszöntő beszédében nem annyira emlegeti Voetius elveit az akadémiák felállításával és működtetésével kapcsolatban, ám akadémiai tervezetét a tudós professzor meglátásai mentén építi fel. Mi sem mutatja szebben Voetius nagyfokú ráhatását egykori diákja koncepciójára, mint a következő idézet a tervezet azon egységéből, amelyben Apáczai arról elmélkedik, hogy vajon a felállítandó akadémiák professzori tisztségeibe külföldi vagy hazai tudósokat állítsanak-e: „Noha én amaz híres neves Voetius Doctornak tanácsát követvén, (kitűi nem egyszer hallottam, hogy a scholák az magyar nemzetben soha jók nem lehetnek, valamíg csak idegen Professorok lésznek közöttünk, hanem úgy lehetne ahoz reménség, ha egy facultasban egy idegen Professor lenne s ugyan azonban hazafia lenne egy másik, mind addig, valamig cselekedetünkkel megmutathatnók, hogy az idegenekkel elérkezünk az tanításban, és így elhitetnők nemzetünkkel, hogy nálok nélkül el lehetünk már teljességgel), ez eszes tanácsot követvén, mondok, nem ezt akarom elhitetni, hogy csak az miénkre bizattatnék a dolog, hanem csak szinte hogy, mint eddig, az hazafiak ezután is teljességgel szintén úgy meg nem vettetvén, az idegenek mellé felvétetnének azon authoritással és az tanításba való professori hatalommal.”?» IX. A Problemata aliquot ad politiam ecclesiasticam de scholis című értekezés, valamint a beszéd akadémiai nyilvánosság előtti megszólaltat ójának, Alistáli Farkas Jakabnak a személye és működése eddig nem kapott különösebb figyelmet sem a pedagógiával, sem a művelődéstörténettel, sem a latin nyelvű forrásokat tanulmányozó, egyéb szakterületeken működő * 79 ?6 Szabó, 1872.16-17. p. ?? Szabó, 1872.16. p. ?8 Szabó, 1872.17-18. p. 79 Szabó, 1872.12. p.
