Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Nemes Gábor: Elszalasztott lehetőségek. VII. Kelemen pápa és II. Lajos országainak belpolitikája (1523-1526)
16 Egyháztorténeti Szemle XV/4 (2014) nak kifejtette, hogy olyan tanácsadókkal vegye körül magát, akik nem magánérdekeiket, hanem az ország javát nézik: ezért ajánlja Brodaricsot.78 A király szeptember 30-án kelt válaszában kifejtette szándékát Brodarics kinevezéséről, de az esztergomi érsek mindent megtett, hogy ezt megakadályozza.7« Ezután kezdetét vette a kor talán legtragikomikusabb hivatali közjátéka. Szálkáinak esze ágában sem volt megválni a kancellárságtól, a pecséteket is magánál tartotta. Mivel mind a király, mind az újonnan kinevezett nádor, Verbőci István, mind pedig Burgio nuncius hasztalan próbálták meggyőzni a pecsétek átadásáról, az érsek valamilyen indokkal mindig kihátrált ez elől.80 Mivel a cseh unió kérdése még megoldásra várt, Szálkáitól a bíborosi kalap távolodni látszott. Lajos király úgy gondolta, hogy ha az érsek számára a pápánál kieszközli a bíbort, akkor végre hajlandó lemondani a kancellárságról, és azt Brodaricsnak adhatja. Maga az érsek sem tett le arról, hogy kardinális legyen, október 1-jén írott levelében a pápának a közügyekben végzett buzgalmát és igyekezetét hangsúlyozta, nyilván így próbálta a róla szóló rágalmakat ellensúlyozni.81 Lajos király 1525. november 29-én Burgionak egy audiencián kijelentette: legfőbb óhaja, hogy Magyarországnak is legyen bíborosa, és az esztergomi érseken kívül mást nem is ajánlhat.82 * * * * * Másnap futár indult Rómába, hogy a király leveleit a pápához vigye; a magyar király azonban nemcsak a szentatyának, hanem Sadoleto titkárnak is küldött az ügy érdekében.88 Természetesen a két érintett, Szálkái és Brodarics is írt. Az érsek a korábbi leveleihez képest igen határozottan kérte Kelemen pápát, hogy ha a bíborosok kollégiumát bővíteni szándékozik, gondoljon rá is.8« Brodarics olyannyira biztos volt abban, hogy a pápa teljesíteni fogja a magyar uralkodó kérését, hogy már a bíborosi kalap küldésének részleteire is kitért.8s Burgio ugyanakkor kettős játékot játszott. A király kívánságának megfelelően Szálkái bíborosi kinevezését támogató levelet írt, amelyet a fent említettekkel együtt a királyi futár vitt el Rómába. Másnap, december 1-jén viszont küldött egy másik jelentést, melyben leplezetlenül leírta véleményét az érsekről: közönyössége, hanyagsága és kapzsisága, valamint mivel 28 ASV. Arm. XLIV., vol. 9, föl. 300rv, 301V. 79 ARTNER Edgár: Magyarország mint a nyugati keresztény művelődés védőbástyája. Kiad.: Szovák Kornél - Török József - Tusor Péter. Bp.-Róma, 2004. (Collectanea Vaticana Hungáriáé I/i.) 174-176. p., n. 135.; SÖRÖS, 1907. 31-32. p. 80 Erről ld.: Fraknói, 1902. 373-381. p.; Sörös, 1907. 31-34. p.; Kubinyi, 1999.159. p. 81 Bessenyei, 2002. 40-43. p., n. V/5. A pápai konzisztóriumon felolvasták: Tusor- Nemes, 2011.59. p., n. 64. 82 Burgio 1525. november 30-i jelentése: Fraknói, 1884. 286-291. p., n. 72., 289. p.; Fraknói (Frankl) Vilmos: Három magyar bíbomok-jelölt a XVI. században. In: Magyar Sión, 1874.81-100. p. (továbbiakban: Fraknói, 1874.) 82. p. 88 Theiner, AUGUSTIN: Vetera monumenta Slavorum meridionalium historiam illustrantia. I. Roma, 1863. 589. p., n. 802-803. 8« Bessenyei, 2002. 42-44. p., n. V/6.; Tusor Péter: Purpura Pannonica. Az esztergomi bíborosi szék kialakulásának előzményei a 17. században. Bp.-Róma, 2005. (Collectanea Vaticana Hungáriáé, 1/3.) (továbbiakban: Tusor, 2005.) 50. p. 88 Kasza, 2012.126-127. p., n. 52.
