Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 3. szám - DOKUMENTUMOK - Tóth Krisztina: A káptalanok 1936-os értekezletének tanulságai
90 Egyháztörténeti Szemle XV/3 (2014) tőke kölcsön gyanánt elő és törlesztetnék hosszabb idő alatt. A székeskáptalan folyó jövedelméből történt 55.805 pengő beruházás a törzstőke tartozásaként elismertetnék, a mindenkor rendelkezésre álló törzstőke készpénzek a káptalan érdekelt tagjainak mindaddig átengedtetnének, míg a beruházott 55.805 pengő kiegyenlítve nincs s akkor kezdődnék ezen 55.805 pengő törzstőke kölcsön törlesztése. A kérdéses 100 kát. hold megvételére a törzstőke jelenleg készpénzzel nem rendelkezik, miért is ezen összeg bank-kölcsön útján volna fedezendő, a javadalmi birtokokra leendő jelzálogi biztosíték telekkönyvi bekebelezése mellett. Ezen összeg szolgálna törzstőke kölcsön gyanánt és törlesztetnék a mindenkori javadalmasok által. A Vasvár-Szombathelyi székeskáptalantól. 26/1936 sz. Nagyméltóságú Vallás és Közoktatásügyi Miniszter Úr! F. év 132 sz. nagybecsű meghagyására legyen szabad a törzsvagyoni tőke visszatérítésére vonatkozólag hivatkozással a Nagyméltóságod szakközegei által 1933. XI. 24-én felvett jegyzőkönyvben felsorolt három módozatokra, tisztelettel az alábbi észrevételeket megtennünk. Mint a jegyzőkönyv is jelzi, a három alternatíva mindegyikének megvan a maga elvi, vagy gyakorlati nehézsége, amelyek véleményünk szerint mégis az első módozatban lennének a legeredményesebben megoldhatók. Ami a második módozatot illeti, kétségtelenül ez felelne meg leginkább a joggyakorlat előírásainak, az adott esetben nem tartjuk megvalósíthatónak. Az évi amortizációs részlet, még hosszú lejárat mellett is, akkora terhet ró a javadalmasokra, főleg az első években, hogy azok megélhetését problematikussá tenné s ekként a javadalom elsődleges rendeltetését hiúsítaná meg. Egy ilyen javadalmi tőkegyűjtés nyomában szükségszerűen bekövetkeznék a javadalmasok fokozatos eladósodása. Zavaró körülményként kapcsolódik bele azonkívül az érdekelt javadalmasok hitelezői viszonya a javadalommal szemben. Ennek kettős hátránya van: egyrészt az érdekelt javadalmasok örökösei követelésekkel lépnek fel a székeskáptalannal szemben, ami pedig beláthatatlan jogi bonyodalmakra vezetne; másrészt a fiatalabb javadalmasok anyagi megrövidülése, mint akik jó ideig kénytelenek lennének a befolyó amortizációs részleteket a hitelező javadalmasoknak átengedni. A harmadik mód lényegében ugyanazokkal a következményekkel jár, amelyekre az imént rámutattunk. A merőben mennyiségtani, vagyis holdszámon alapuló visszatérítés nem szolgálja sem a javadalom, sem a javadalmasok érdekeit. Birtokvásárlásnak csak úgy volna értelme, ha az a székeskáptalan valamelyik birtoktestével összefüggő egészet alkotna. A káptalani birtokok határában azonban csak gyenge minőségű földet lehetne szerezni, ami által növekednék a székeskáptalan amúgy is gyenge minőségű birtokainak területe és terhe, de semmi esetre sem a jövedelme. Ez a módozat egyébként is csak egy nagyobb összegű kölcsönnel volna megoldható, amellyel kifizettetnék a vételár és a javadalmasok által nyújtott hitel. Ilyen nagy összegű kölcsön azonban lehetetlen pénzügyi nehéz-
