Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 3. szám - DOKUMENTUMOK - Tóth Krisztina: A káptalanok 1936-os értekezletének tanulságai
86 Egyháztörténeti Szemle XV/3 (2014) csönből csupán a pénzintézettől felvett 140.000 P legyen visszatérítendő, míg a törzstőkéből felhasznált 151.124 P 68 fillérnek a törzstőkék javára leendő visszatérítése alól a főtisztelendő Székesfőkáptalan mentesíttessék, nem áll módomban teljesíteni. Ugyanis a legrégebbi időktől kezdve napjainkig követett állandó gyakorlat szerint - a javadalmak kötelességszerű védelme szempontjából - visszatérítés kötelezettsége nélkül törzstőke csupán ingatlan fölbirtok vételére, vagy épületek eladása révén befolyt összeg ugyancsak épületvásárlásra használható fel. Épületek emelése, állatok és gépek beszerzése mindenkor melioratiónak tekintettek, s hogy ezek ne terheljék a beruházást eszközlő javadalmasokat, azoknak fedezésére hosszabb-rövfdebb lejáratú törzstőkekölcsönök engedélyeztettek.” És hogy a káptalan erre 38/1932. sz. alatti válaszában leszögezte azon álláspontját, mely szerint nem fogja visz- szatéríteni az ingó törzsvagyonnak a hasznos beruházásokra az onnét igénybe vett összeget, majd megismételte ezt a legutóbb a törzsvagyoni felülvizsgálatra kiküldött miniszteri bizottság előtt is. Előadó tudomására adja az értekezletnek, hogy az említett és felülvizsgálatra kiküldött bizottság működésének a befejezése után beható tárgyalásokat folytatott Dr. Madarász István miniszteri osztályfőnök és Dr. Jalsovszky Jenő miniszteri tanácsos urakkal, akik megállapítása szerint hajlandók is a kalocsai káptalan álláspontját osztani, de - nem lévén köny- nyű hosszú évtizedes gyakorlattal szakítani, vagy legalább is tanácsos lévén ezen rendszerváltozáshoz a püspöki kar állásfoglalását is kikérni, rámutat, hogy ezért került az ügy a püspöki kar és ennek útján a mai értekezlet elé. A vita-tétel ezek szerint az, hogy ha a káptalanok ingó törzsvagyonu- kat, kifejezettebben ezek pénzét vagy ezzel egytekintetűnek számítható értékeit átcserélik állatba, épületbe, s bármilyen hasznos beruházásba, ezeket az összegeket ne kelljen az ingó törzsvagyonba visszatéríteni. Elnök ezután tárgyalás alá bocsátja a szőnyegen heverő kérdést, amelyhez elsőnek Meyer Béla prépost kanonok, m. kir. gazd. főtanácsos, egri dékánkanonok szólt hozzá, aki általában magáévá teszi a kalocsai főkáptalan helyesen felfogott álláspontját és a következőket adja elő: Meyer Béla prépost, kanonok, m. kir. gazdasági főtanácsos, az egri főkáptalani uradalmak jószágkormányzója előadja, hogy az egri főkáptalan gazdaságaiban, a forradalmak és a román megszállás alatt szenvedett károsodások visszapótlásaképpen, valamint a gazdálkodás intenzívebb folytatásaképpen 1920-tól 1929 év végéig eszközölt beruházásoknak a törzsvagyon részére való szabályszerű leltározása és elszámolása a 120-2/11-1930 számú vallás és közoktatásügyi miniszteri leirat alapján 1929. november végén történt meg és nyert jóváhagyást. Ezen elszámolás ama - eddig követett irányelvek szerint történt, - hogy a törzsvagyonba csupán a beépített épület vagyontárgyak számíttattak be.
