Egyháztörténeti Szemle 15. (2014)
2014 / 2. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tamási Zsolt: Az 1848-as nemzeti zsinat előkészítése. A felsőpapság és a radikális alsópapság értelmezése - az erdélyi egyházmegye tükrében
40 Egyháztörténeti Szemle XV/2 (2014) Kirche című könyvét, illetve az 1833-as tübingeni - stuttgarti Rituálékat70 kellene tekinteni, viszont ezek célszerű magyarosítását a nemzeti zsinat teendői közé sorolták.71 Hasonlóan a szentmise előtt vagy utánra javasolt ima mondását a pápáért, királyért, egyházi és világi vezetőkért, illetve a népért, a nemzeti zsinat által megvitatásra javasolt kérdéskörben is a nemzeti zsinatra bízták egy megfelelő formula összeállítását, miközben az esperesi előkészítő javaslatokból kicseng, hogy voltak esperesi kerületek, amelyek konkrét megoldással készültek.72 73 Hasonlóan a nemzeti zsinattól várták, hogy a moldvai magyar katolikusok (csángók) nyelvi és vallási identitásának megőrzésére megfelelő döntés szülessen.^ A legnyilvánvalóbban a Kollonich-féle szerződés esetében figyelhető meg, hogy javaslattétel nélkül a nemzeti zsinatra bízzák a résztvevők a kérdés rendezését, főleg mert ez Erdélyben nem is volt érvényben. De ugyanúgy a moraliter deficiensek (vagyis erkölcsi hiányosságok) kérdésénél is csak rögzítik azt az elvet, hogy ha ismételt megfenyítés után sem adná a pap jelét a javulásnak, akkor el kell bocsátani. A fenyítés módjáról viszont nem szól az egyházmegyei zsinati jegyzőkönyv, csupán azt adja tudtunkra, hogy a fenyítési rendszer és az elbocsátás módjának kidolgozására bizottságot kívánnak a nemzeti zsinat által kineveztetni. Ezen egyértelmű példák mellett az egyházmegyei zsinaton több alkalommal a megyéspüspök kénytelen volt a radikális és az azonnali életbe léptetést váró papság akaratát megfékezve az egyházmegyei zsinat előkészítő jellegét kihangsúlyozni. Szeptember 2-án, amikor hozzájárult, hogy az előző nap elhangzott javaslatok a nemzeti zsinat elé kerüljenek felterjesztésre, egy kikötéssel élt: a kanonokok kinevezésére vonatkozó tervezet felterjesztéséhez nem járult hozzá. Az egyházmegyei zsinat ugyanis azt fogalmazta meg, hogy az egyházmegyés papság zsinatilag fog három személyt jelölni egy-egy stallumra.74 Az ebben a kérdéskörben a javaslatok összegzésére megbízott egri érsekhez történő felterjesztésben az erdélyi egyházmegyei zsinati jegyzőkönyvi kivonatban viszont egészen más szerepelt: „hasonlóul a kanonokok választását is a megyés püspök 70 Studenmaier: Geist des Christenthumst Ritual dem Geiste und Anordnungen der Kath. Kirche. 2. Anlage. Stuttgart und Tübingen, 1833. 71 Választmányi munkálat azon zsinati tárgyakról, melyekről készítendő megyezsinati munkálat a veszprémi nagyméltóságú püspök Úrnak leszen beküldendő. - GYÉFKL. EZs. d. I. í/e. Szám nélk. 72 A gyergyói kerület mintaként a Szepesy imakönyv megfelelő részeit, illetve a Rituálé 485. lapjának lefordítását ajánlotta. Gyergyói kerület beadványa. Gyergyócsomafalva, 1848. augusztus 1. - GYÉFKL. Pl. 389. dob. 11. csop. 1010/1848. 73 Csak javaslatként fogalmazva meg, hogy magyar nyelvű (nem pedig olasz) lelkészeket és tanítókat kell hozzájuk küldeni, s ugyanakkor magyar nyelvű könyvekkel is ajánlatos volna őket ellátni. Gyulafehérvári papság beadványa. Gyulafehérvár, 1848. július 31. - GYÉFKL. PL 389. dob. 11. csop. 1010/1848.; Az erdélyi egyházmegyei zsinat jegyzőkönyve. Első ülés, 6. pont. - GYÉFKL. EZs. d. I. í/e. 1085/1848.; Vélemény azon zsinati tárgyakról, melyekről készítendő megyezsinati munkálat a besztercebányai nagyméltóságú püspök Úrnak leszen beküldendő. D. a. 2. - GYÉFKL. EZs. d. I. l/e. Szám nélkül. 74 Az erdélyi egyházmegyei zsinat jegyzőkönyve. Első ülés, 7. pont. d. 13. - GYÉFKL. EZs. d. I. l/e. 1085/1848.
